2018. február 19., hétfő

A Rábca négy torkolata III. - Régi híd az új meder fölött


Sorozatunk előző részét valahol ott fejeztük be, hogy 1906-ban elterelték a Rábcát, a medrét betemették, két évre rá pedig a hidat is elszállították az újonnan kiásott szakasz fölé. A Szarvas utcai híd majdnem nyolc évtizedig ívelte át a Rábcát, napjainkra a Rábca is eltűnt alóla és több más — jobb helyzetbe lévő — átkelő is létesült a holtággá vált meder felett.



1906 és az 1980-as éve közepe között a Rábca birtokba vette az új medrét, és annak ellenére, hogy legalsó szakaszán — a régi zsidó temető és a Mosoni-Duna között — mesterséges mederben kanyargott meglehetősen természetközeli képet mutatott. Mindkét partján árvízvédelmi töltés húzódott, de a közöttük meghagyott ártér 170-től 440 méter szélességig váltakozott. Abda alatti szakaszán a Pinnyédi ártér volt a legterebélyesebb, ebben a régi Duna meder, a Nagy-Tákó mélyedése is szerepet játszott. 



Olykor előfordult, hogy a Rábca medre kénytelen volt a Mosoni-Dunával osztozni. A nagyobb dunai árvizek rendszeresen visszaduzzasztották a Rábcát, ilyenkor a keskeny ártéri erdő lombkoronaszintig vízben állt. Az 1965-ös árvízi légifotója éppen egy ilyen ritka alkalmat örökít meg, bár fontos tudni, hogy ebben az esetben a Nagy-Duna vize torlódott fel Gönyűtől, hiszen a rajkai zsilip nem engedett árvizet a Mosoni-Dunára. A rendkívül hosszú, három hónapos árvíz ideje alatt nem csak a Rábca medre, de a környező, mentett ártéren fekvő mélyebb területek, egykori medrek is víz alá kerültek. A kép bal alsó sarkából induló árok a sorozatunk negyedik részében kitüntetett figyelmet kap majd.

Árvíz a Mosoni-Dunán 1965. július 8. 
1945-ben a Szarvas utcai híd sem kerülhette el a sorsát, március 28-án a visszavonuló németek felrobbantották. 1948-ban kezdődött meg a kiemelése, de a teljes helyreállításig 1958-ig kellett várni.

Tavaly november végi kirándulásunk alkalmával kissé más Rábcát találtunk. Az már ismert volt, hogy a Bős-Nagymarosi építkezések során Győrben is jelentősen átalakult a Duna; elkészült a püspökerdei átvágás, valamint az a beruházás Abda mellett, amelynek révén a Rábca egy életre megmenekült a dunai árvizektől (és egyben újabb torkolatot kapott, de erről majd később).

Legkésőbb 1986-ban a Rábca Abda és Győr közötti szakasza holtággá vált két zsilipnek köszönhetően. Közülük az alsó (leeresztő) zsilip egy szivattyúteleppel a torkolat felett néhány tucat méterrel épült meg. Rábcából így lett holtág, azaz Pinnyédi Öreg-Rábca. 



A holtág hossza 4,5 kilométer, átlagos szélessége 80 méter. Átlagos vízmélysége 1,2 méter, felülete 36 hektár, víztérfogata körülbelül 430 ezer köbméter. Helyi jelentőségű víztest, amely nem áll védelem alatt. Szerencsére nem került a Bercsényi-liget sorsára, azaz nem temették be. A torkolati zsilipnek köszönhetően immár ki lehet zárni a dunai árvizeket, azaz a két partján futó töltésre már nincsen szükség. Egyszerű megoldás lett volna beletúrni a mederbe és betemetés után hasznosítani, de tudni kell, hogy a töltések tetején sok helyütt utak futnak. Közülük a legfontosabb a Kunszigeti út, amely Győr belső területeit köti össze a Nagy-Tákó árterén keresztül Pinnyéddel. 


A Kunszigeti úti zsilipnél tett látogatásunk legérdekesebb megfigyelése az volt, hogy a Pinnyédi Öreg-Rábca nem vált holtággá, a zsilip jelentős mennyiségű vizet engedett át a Mosoni-Dunába. Abda mellett a beeresztő zsilipnél tehát megosztják a Rábca vizét; egy hányada az új mederbe kerül, míg a régi meder is kap friss vizet, hiszen Győrt is érinti és ennek közegészségügyi vonzata is van. A természetben a kéttorkolatúságot bifurkációnak nevezzük, ebben a helyzetben azonban inkább a vízügyesek által kialakított rendszerről van szó. Mindez persze jelentheti azt is, hogy a Rábcának pillanatnyilag két  torkolata van a Mosoni-Dunába. 


A csökkenő vízmennyiség hátránya, hogy a zsilip feletti szakasz folyamatosan szűkül, a Rábca felett egyre jobban összeborul az ártéri erdő lombkoronája. Így az 1908-ban áthelyezett hidat is egyre jobban elnyeli az erdő, lásd a kezdő képet, amely a zsilipről készült.

Miután a Duna már többé nem juthatott be a Rábca medrébe a környező területek talajvízszintje csökkent Győrszigeten, Gorkijvárosban és Pinnyéden. Ezáltal csökkent a belvíz által fenyegetett területek nagysága.  


Sorozatunk negyedik, záró fejezetében ellátogatunk a Rábca éppen aktuális torkolatához!

2018. február 7., szerda

Dr. Petrik Béla, a Szürkő-sziget atyja


Egészen elképesztő az a történet, amely egy 1973-as újságcikk sorain elevenedik meg. Nem tudni, hogy dr. Petrik Béla, aki doktori címe ellenére férfiszabó egy antikommunista Robin Hood, egy horányi Baktay Ervin, vagy egy szimpla szélhámos volt, aki majdnem túljárt a pártállam eszén is. Lényeg a lényeg, a Szürkő-sziget lábon álló nyaralóházait az ő hatályos törvények között lavírozó leleményességének köszönhetjük. 

Lapikás Ernő: A Szürkő-sziget Horány felől 1968.

A Pest Megyei Hírlap riportjában képet kaphatunk egy lakatlan zátony benépesüléséről, földhivatali trükkökről és az egyén állam elleni harcáról. Dr. Petrik Béla ma a szürkő-szigeti telepesek szemében egy legenda (van aki Petrik-szigetnek nevezi a Szürkőt mind a mai napig), annak ellenére, hogy alig maradtak már élő szemtanúk, akik a '70-es években elhunyt szigeti remetét személyesen ismerhették. Az ő hozzájárulásuk a mostani kezdőképünk is, amely a rendkívül mély horányi mellékág felől ábrázolja a szigetet 1968-ban nem sokkal a parcellázás után. Az alábbiakban a teljes 1973-as cikket olvashatják: 

Az olvasó bizonyára ismeri Tímár Mihályt, az aranyembert. Az Al-Dunán megbúvó egykori Senki-szigetének urát, aki gyermekkorunk kedvenc Jókai-hőseként segített elűzni a hosszú téli esték unalmát. Én most egy mai aranyembert szeretnék bemutatni írásomban. A neve: dr. Petrik Béla, foglalkozása férfiszabó — és szigettulajdonos. Az ő Senki-szigetét Szürkőnek hívják és nem az Al-Dunán, hanem a Dunakanyarban fekszik. Dunakeszi és Szigetmonostor között.


A Szürkő-sziget az '50-es években

Jogszabálysértések
 
Ha el akarunk igazodni a mintegy két kilóra hízott aktatömegben, javaslom, kezdjük a legelején: 1886-nál, amikor is a császári és királyi hatóságok feltérképezték a magyar Dunát. A Szentendrei-sziget déli partjánál, Horánytól egy kődobásnyira apró szigetet találtak. Területe mindössze 322 négyszögöl volt, néhány évtizede rakódhatott le a vén folyam hordalékából. A csekély aranykorona-értékű, legelőnek regisztrált szigetecske felfedezésekor már magántulajdonban volt (kiében?). 
Ötvenöt évvel később, 1941-ben ismét felmérték a Szürkő-szigetet és kiderült, hogy területe időközben 1 kat. hold 1250 négyszögölre növekedett. Ismét elszaladt 15 esztendő, s 1956. augusztus 15-én a Szürkő-sziget gazdát cserélt: új tulajdonosa dr. Petrik Béla budapesti lakos lett. És ezzel megkezdődött a jogszabály- sértések sorozata... 
Dr. Petrik Béla a Szigetmonostori Községi Tanácstól kérte a sziget megvásárlását. Ott azonban természetesen elutasították, mivel a sziget területe jóval nagyobb az előzetes kérelemben feltüntetett 1 kh 1250 négyszögölnél, amelyet fűzfavessző kitermelésére maga kívánt hasznosítani. Az akkori Szentendrei Járási Tanács vb mezőgazdasági osztályának illetékese viszont ezt nem tudva, a beadványában magát okleveles közgazdásznak nevező, valójában belvárosi szabókisiparosnak minden további nélkül megadta a kért jóváhagyást. Ennek birtokában 1956. augusztus 15-i dátummal megkötötte az adás-vételi szerződést F. Miklós budapesti lakossal, mint eladóval. A szerződésben gondosan mellőzték a terület nagyságának feltüntetését. 
Néhány hónap múlva, 1957. január 11-én Petrik benyújtotta az adás-vételi szerződést a Szentendrei Járási Tanács vb mezőgazdasági osztályának jóváhagyásra, ami a 614—Sz—15/1957. sz. határozattal- megtörtént. Az irat január 19-én átkerült a telekkönyvi hatósághoz, ahol még aznap végrehajtották a telekkönyvi bejegyzést.


A Szürkő-sziget 1961-ben

Csodálatos földszaporulat 

— Önnek látnia kellett, hogy a sziget a valóságban sokkal nagyobb a telekkönyvben feltüntetett 1 kh 1250 négyszögölnél. Miért nem mérették fel az adás-vétel előtt? 
Dr. Petrik Béla nem is próbál tiltakozni: 
— Mindannyian tudtuk — az eladók is —, hogy a sziget nagyobb. Csakhát — a felmérés sokba kerül. Nem akartunk erre is költeni. 
— Érdekes. Alig néhány hónappal a telekkönyvi átírás után már nem voltak ilyen aggályai. Háromezer forintot fizetett a felmérésért, amelyet H. István, az Állami Földmérésügyi és Térképészeti Hivatal főmérnöke végzett el. 
— Kérem, én a pénztárba fizettem be a pénzt. H. Istvánt nem is ismertem. Nem emlékszem ilyen névre... 
— Segítek: H. István volt az, aki 1958. január 7-i megkeresésében arra kérte a Szentendrei Járásbíróság — mint telekkönyvi hatóság — illetékesét, hogy „az 1219 helyrajzi számú sziget területét: 1 kh 1250 négyszögölről szíveskedjék a jelenleg helyes 8 kh 976 négyszögölre (!) helyesbíteni, ennek megtörténtéről az érdekelteknek végzési értesítést kiküldeni.” 
A helyesbítés január 11-én megtörtént, s erről dr. Petrik Bélát és H. Istvánt értesítették. 
— így válhatott ön — most már papíron is — egyedüli tulajdonosává egy több mint 8 és fél holdas szigetnek! Csaknem tíz évvel azután, hogy a 13 100/1948. Korm. sz. rendelet, majd az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 33 100/1948. FM. sz. rendelet 8. §. (1) bekezdése a magántulajdonba megszerezhető földterület nagyságát maximálisan 2 katasztrális holdra korlátozta! Továbbá kilenc évvel az alkotmányunkról szóló, 1949. évi XX. törvény hatályba lépése után, amelynek 6. §-a a folyóvizeket, a csatornákat és természetes tavakat, ezeknek medrét, valamint a folyóvizek elhagyott medrét és a folyóvízben újonnan keletkezett szigeteket az állam szocialista tulajdonává tette. 
— Nem tudtam, kérem, hogy az állami tulajdonjog a Szürkő-szigetre is vonatkozik. 
— Úgy gondolta, hogy a törvények az egész Magyar Népköztársaságban érvényesek — kivéve a Szürkő-szigetet? 
— Azt gondoltam, hogy az állam tulajdonjoga csak az ezután — újonnan — keletkező szigetekre vonatkozik. 
— Figyelemre méltó elgondolás; nekem is van egy. Amikor ön 1956 augusztusában a szigetet megvette, majd 1957-ben a nevére íratta, a sziget területe 1 katasztrális hold és 1250 négyszögöl volt a telekkönyv szerint. Másfél év alatt, 1958 januárjáig — amikor is a térmértéket a telekkönyvben helyesbítették — a sziget területe 8 kat. holdra és 976 négyszögölre növekedett. Mivel mindez több évvel az alkotmány kibocsátása után történt, az újonnan keletkezett szigetrész tehát mindenképpen az államot illeti meg. Ehhez a változathoz mit szól? 
Petrik úr rövid tűnődés után úgy dönt, hogy nem hallotta a kérdést. 
Nos, akkor beszéljünk másról. Például az adózásról. Ez sem érdektelen.

Adó: 82 forint 

Ismeretes, hogy 1971-ig mezőgazdasági jövedelemadót nem a föld fekvése, hanem a tulajdonos lakóhelye szerint illetékes tanácsnál kellett fizetni. Petrik úr esetében ez a Budapest, V. kerületi Tanács vb-adóhivatalát jelentette. Itt élvezett a Szürkő-szigeti aranyember 9 évig — 1959-től 1968-ig — adómentességet! 
Mezőgazdasági jövedelemadót ez idő alatt egyáltalán nem, földadót is csupán 32—34 kilogramm búzát, illetve — 1967-ben — 82 forintot fizetett. Miért is vetettek volna ki rá többet, amikor adóbevallásában a szigetet rét és legelő művelési ágba tartozó, alacsony aranykorona értékű területnek tüntette fel?! 
— Honnan vette a 0,10 aranykorona értéket? 
— Felfelé kerekítettem a Szigetmonostori Községi Tanácstól 1957-ben kapott felvilágosítást, mely 0,06 aranykoronáról szólt. 
— Úgy tudom, az 1961. évi földrendezés végrehajtásakor a Földrendező Bizottság a valóságnak megfelelő művelési ágakba — erdő. szántó, rét kategóriába — sorolta a szigetet, és összesen 69,71 aranykoronára értékelte. Miért nem ezt írta az adóbevallásába? 
— Mert ezt a papírt kaptam 1962 tavaszán, a földrendezést követően.


A Szürkő-sziget 1965-ben


Különös földrendezés 

Sárgult papírt mutat, a Szentendrei Járási Tanács VB 6756/1962. B. Sz. 5. sz. határozatát, rajta a művelési ágaknak a valóságtól eltérő adatai és az alábbi szöveg: „A földrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a rendelkező részben megjelölt ingatlan tulajdonosa egyéni gazdálkodó, ezért az 1959. évi 24. sz. tvr. 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a Földrendező Bizottság a szőlő, gyümölcs, málna művelési ágú ingatlanát új helyrajzi számmal helyén hagyta”. Az aranykorona-értékről egy szó sem esik. Az okmányt a Szentendrei Járási Tanács VB akkori elnökhelyettesének sajátkezű aláírása hitelesíti. 
Mindezekből csupán alábbi apróságok nem stimmelnek: dr. Petrik Béla fővárosi férfiszabó soha nem volt egyéni gazdálkodó; a sziget még jóindulattal sem nevezhető „szőlő, gyümölcs, málna művelési ágú ingatlannak”, és semmiképpen sem lett volna szabad „helyén hagyni”. A sziget nagyobb része — 5 kát. hold 302 négyszögöl — ugyanis 4. osztályú erdő, amit az 1961-ben kibocsátott, VII. sz. erdőtörvény értelmében — mint 1 katasztrális holdat meghaladó erdőterületet — egyéni tulajdonosa köteles lett volna a termelőszövetkezetnek vagy az állami erdőgazdaságnak bérbe adni. Ha előbb nem, legalább az erdőtörvény végrehajtására létrehívott külön bizottság intézkedésére. 1964-ben! 
Hogyan történt, hogy nem, Szürkő-sziget kimaradt a bérbeadási kötelezettségből... Három évvel később pedig, amikor megjelent az 1967. évi IV. sz. földjogi törvény, amely kimondta, hogy az egyéni tulajdonosoktól bérelt erdőterületeket az államnak meg kell váltania, Szürkő-sziget megint csak kimaradt. Világos: ahol nincs bérelt erdő, ott nincs mit megváltani...


A Szürkő-sziget 1984-ben

Ötven víkendtelek 

Ezekután takaros víkendházat épített, méghozzá — okulva az 1965. évi Szentendrei-szigeti árvíz tanulságaiból — kétszinteset: alul van a betonba ágyazott kamra, felül a lakószoba. Aztán kiválasztott ötven (!) — saját megfogalmazása szerint: — „rendes embert”, és öt évtől „életfogytig” terjedő időre, kinek hogyan, használatba adta a sziget egy-egy darabkáját. A világért sem parcellákat, hiszen a parcellázáshoz megosztási terv szükséges, ami pénzbe is kerül, meg hatósági jóváhagyást is igényel, hanem úgynevezett eszmei hányadokra osztotta a szigetet. Egy-egy ilyen eszmei hányad „tulajdonosa” a víkendtelek használata fejében köteles a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően, bizonyos mennyiségű fát, mogyoróbokrot ültetni, utat készíteni, gazt irtani, egyszóval, a sziget rendben- tartásában segíteni. Hogyan, hogy nem, az ötven „rendes ember” jórészt jól kereső önálló kisiparosok, ügyvédek, mérnökök, minisztériumi osztályvezetők köréből verbuválódott. 
Az eszmei hányadok birtokosai aztán építkezni kezdtek 
Röpke négy-öt év alatt 31 víkendház épült a szigeten, ebből három: építési engedéllyel. A többi csak úgy. A 31 víkendház-tulajdonos közül hatan — köztük Petrik Béla — házadót is fizetnek. A többiek csak víkendeznek. Ám az építkezésekhez hely is kellett. Az „eszmei tulajdonosok” tehát szépen kiirtották az útjukban levő fákat. Természetesen hatósági engedély nélkül... 
Hála Petrik úr szorgalmának és a haszonbérleti szerződések kikötéseinek, a sziget időközben — szaknyelven szólva — teljesen beerdősült. A baj csak az, hogy Petrik úr ezt elfelejtette a járási földhivatalnál bejelenteni. így esett, hogy ott a sziget egészen a közelmúltig úgy szerepelt a nyilvántartásokban, mint semmire sem hasznosított külterület: Kiserdő-dűlő 087 helyrajzi szám alatt. 
És ez lett Petrik úr veszte...



Tizennégy parcella 

Történt ugyanis, hogy Petrik Béla 14 parcellát el akart adni a szigetből. Vevőt találni nem volt nehéz, a sziget árnyas erdeje, lapályos partja, a Duna fürdésre és evezésre egyaránt kitűnő itteni szakasza vonzotta az érdeklődőket. El is készült a 14 adás-vételi szerződés, amit aztán rendre- sorra beterjesztettek a Járási Földhivatalhoz. És itt történt a baj: az illetékes fennakadt az egyik 50 négyszögölről szóló adás-vételi szerződésen. Ki vesz ötven négyszögölet a Kiserdő-dűlőben, külterületen? És, ha megveszi, mi célból? 
Előbb írásban érdeklődött a Szigetmonostori Községi Tanácsnál a külterület távlati fejlesztési terveiről, majd személyesen is kiment, hogy körülnézzen. Így derült ki, hogy a Kiserdő-dűlő 087: Szürkő-szigettel azonos, az pedig tulajdonképpen erdő művelési ágú terület, mégpedig akkora, amekkora — fennálló törvényeink értelmében — magánszemély tulajdonában nem lehet. 
A látogatást hatósági intézkedés követte,, és olyan értelmű határozat, hogy a szigetmonostori 087-es számú ingatlanból 6 kh. 1326 négyszögölet — vagyis az 1 kh. 1250 négyszögöl, és a sziget valódi területe közötti különbséget — állami tulajdonba veszik. A Szigetmonostori Községi Tanács vb pedig 563/1972. sz. határozatában építési tilalmat rendelt el a szigeten és megtiltotta a jogtalan tulajdonosi és használati ügyek lebonyolítását. 
Az elsőfokú határozat ellen dr. Petrik Béla a Pest megyei Földhivatalhoz fellebbezett. Az pedig , másodfokú határozatában helybenhagyta az elsőfokú döntést, elrendelte a sziget megosztását állami és magánterületre. semmisnek nyilvánította a haszonbérleti szerződéseket, és javasolta az erdőrendezési eljárás lefolytatását. 
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, ám megpanaszolni, végrehajtását hosszabb- rövidebb ideig ezzel is elodázni — lehet. 
Én nem próbálkoznék vele Petrik úr helyében... 
Nyíri Éva


Dr. Petrik Béla munkásságát árnyalja a szigetmonostori helyi építési szabályzat, ahonnan kiderül, hogy nem férfiszabó, hanem banktisztviselő volt, aki a Magyar Nemzeti Bank evezőse volt. A Szürkő-sziget tulajdonviszonya 1979-ben rendeződött, amikor állami tulajdonba került az egész. Az itt élők nem tulajdonosai a birtokuknak, hanem az államtól bérlik azt. A fent említett szabályozás szerint a tulajdonviszonyok mind a mai napig rendezetlenek. Dr. Petrik Béla esete tanulásg arra, hogy eszünkbe véssük, minden Dunából előbukkanó zátony az állam tulajdona. Hogy sajnos, avagy szerencsére mindenkinek a saját belátására bízom! 



Felhasznált irodalom: 

2018. február 1., csütörtök

"Megfogytunk egy darabbal..."


1889. február 1. szomorú nap Göd, illetve a jogelőd település, Sződ szempontjából. Ezen a napon csatolták át a Fegyveresi-, másik nevén a Nagy-Gödi-szigetet a vácitól a szentendrei járásbírósághoz. Erre végső soron a Duna-szabályozás miatt volt szükség, ugyanis az addig a folyó közepén elterülő sziget mellékágának lezárása révén a Szentendrei-sziget szerves részévé vált. 

A Fegyveresi-sziget a harmadik katonai felmérésen. (mapire.eu)

Tisza Kálmán igazságügyminisztereként Fabiny Teofil igazságügyminiszter jegyezte azt a rendeletet, amely Fegyveresi Ádám szigetét a váci járásbíróságtól a szentendreihez csatolta:


A 4683/I. sz. rendeletben a "Gödi-sziget" földrajzi nevet használják, amely megtévesztő lehet, hiszen ekkoriban két gödi sziget volt a Duna ezen szakaszán, egymással szemben. 1866-ban, a Szentendrei-sziget legelő elkülönítési térképén hivatalos névként már a Fegyveresi Ádám szigetje elnevezést használták, amely a sziget felszámolása után még használatban volt egy ideig. Az 1888. évi aktus 1889. február elsejétől lépett hatályba. 

"Megfogytunk egy darabbal. A gödi sziget, mely igazságszolgáltatási tekintetében eddig hozzánk tartozott, az igazságügyi minsztérium legutóbb kiadott rendelete értelmében a szent-endrei kir. járás- birósághoz csatoltatott."

Mindazonáltal  egy kérdés továbbra is tisztázásra vár; ez az igazságügyi rendelkezés egy időben történt-e a közigazgatási átcsatolással? Hiszen ez a belügyminiszter hatáskörébe tartozhatott és pontos ideje egyelőre ismeretlen. Feltehetően megelőzhette a járásbírósági átcsatolást. 


Források:

2018. január 31., szerda

Kecske-zátony, Lapos-sziget


2017. november végén bukkantunk rá egy eltűnt győri szigetre, amelyet egyetlen korabeli térkép sem jelölt, így a nevét sem tudhattuk. A blog írásban az a szép, hogy nyugodtan meg lehet írni azt is, amit nem tudunk, de szeretnénk, hogy kiderülne. A cikket átvette a Régi Győr csoport, az Index és végül a Kisalföld újság is, így elmondható, hogy az írás elérte a kívánt hatást. Meglett a sziget neve, megtudtuk az eltűnés időpontját és okát is, amellett, hogy az egyik legnépszerűbb írásunk lett 2017-ben. 


Tartoztunk annyival ennek a kis dunai szigetnek, hogy eltűnése után ötven évvel legalább egy nevet találjunk neki, ezért a blog hat lehetséges nevet versenyeztetett meg az olvasók körében. Hála a Régi Győr oldalnak, a 918 szavazó nagy hányada győri volt, így mondhatni helyben dőlt el a sziget neve. Két hónap alatt a Lapos-sziget került ki győztesen, a szavazatok relatív többségét (268 szavazat; 29%) megszerezve. A győzelemben szerepet játszhatott a híres Lapos-tanszék, csakhogy ez alatt a két hónap alatt előkerült a sziget korabeli elnevezése is.


Méghozzá egy kommentből a Régi Győr oldalon: 


Sajnos ezt az információt nem lehet visszanyomozni és mivel térképen sem szerepelt soha kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az 1960-as években valóban Kecske-zátonyként ismerték a szigetet a győriek. A Lapos-sziget elnevezéssel párhuzamosan akár ezt is lehet használni a település történetével, vízrajzával foglalkozó írásokban.

Ugyanakkor több új részlet is felbukkant a sziget eltűnésével kapcsolatban. Egy 1969-ben készült fénykép alapján a Kecske-zátony ebben az évben már nem létezett, legalábbis a növényzet eltűnt róla. A győri Távközlési Főiskolát 1968-ban kezdték építeni, ami nem az épületek felhúzásával vette kezdetét, hanem a terület előkészítésével. Azaz a Vásárhelyi utca parasztházainak ledózerolásával, amiben a helyben állomásozó szovjet hadsereg is segítséget nyújtott. Minderre egy Kisalföld hétvégi mellékletben 2018. január 27-én megjelent cikkből derült fény. Ebben a szerző megemlítette ugyan a Dunai Szigetek blogot, de az írás megjelenésről már nem kaptunk értesítést. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az online verzió fizetős, és sok pénz az 1990 forint egy olyan cikkért, amely hibáival együtt már megjelent itt a blogon...


A cikk második részében szereplő új információk révén némiképpen pontosíthatjuk a képet a Kecske-zátony felszámolásáról. 1970 és 1971 tavasza között zajlott a főiskola területének feltöltése. Egy év alatt 116 ezer köbméter anyagot terítettek szét a révfalusi oldalon, hogy se a Mosoni-Duna, se a Rába árvizei ne akadályozzák az oktatást. A feltöltéssel két legyet ütöttek egy csapásra, ugyanis a mederből kitermelt sziget révén egyszerre magasodott a talajszint és csökkent a Mosoni-Duna szintje. A munkálatokat az Észak-dunántúli Vízmű és Mélykotró Vállalat, valamint a FOKA, azaz a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat végezte. 


Így sikerült két hónap alatt minden apró mozaikdarabkát összeillesztve fényt deríteni egy 50 éve eltűnt dunai sziget sorsára és egy névadással megadni neki a végtisztességet. 

Nyugodj békében, Kecske-zátony/Lapos-sziget!

2018. január 21., vasárnap

A Rábca négy torkolata II. - Séta a Bercsényi ligetben


Sorozatunk első részében a győri Rábca történelem előtti torkolatait vettük górcső alá. Történetünk fonalát ott vesszük fel, ahol már térképekre hagyatkozhatunk nyomozásunk során. Ma egy olyan mederszakaszt járunk be, amely több mint száz éve nem funkcionál mederként, ugyanis Győr városa egyszerűen odébb tette a folyó torkolatát 1906 nyarán.


A Rábca-torkolat a Radó-szigettel

Előző bejegyzésben bizonytalanságban hagytuk az olvasót, nem eldöntvén a kérdést, mi történt a  Rábca torkolatával a Nagy-Tákó kanyarulat lefűződése után. Az egyik elmélet szerint a Rábca a győri Bercsényi-ligeten keresztül érte el a Mosoni-Dunát, de nem kizárva azt a lehetőséget, hogy Győrszigetet már csak a nevéből adódóan egy Rábca-ág északról is körülölelte, valódi sziget-hangulatot kölcsönözve az 1905-ig önálló településnek. Egy másik (nem hivatkozott) elmélet szerint, melyet a Régi Győr honlap említ az épülő győri vár árokrendszerének vízellátása miatt vezették a Rábcát a mai Bercsényi liget helyére. Egy biztos, a modern kori térképészet hajnalán (XVIII. sz. vége) már csak egyetlen ágban folyt a Rábca a Mosoni-Duna felé. Mégpedig a mai sétánk helyszínén, a Bercsényi-ligeten keresztül. 
Győr, 1840-ben.

1840 körül a Rábca viszonylag kanyargós, (kis)alföldi térszínen érkezett meg Győrbe nyugat felől. Pinnyéd előtt egy már levágódott kanyarulat elhagyása után balról felvette a Tákó-kanyar maradék vizeit, majd egy éles jobbkanyarral beérkezett a városba, méghozzá Győrsziget és a bécsi külváros, (korábbi nevén Rácváros, újabban Újváros) között. Délkeleti irányból egy szokatlanul éles, derékszögű kanyarral északnyugat felé fordult és a Radó-sziget mellett — bármily meglepő, de körülbelül negyed kilométerrel a Mosoni-Duna előtt a Rábába torkollott. A Tákó kanyarulat lefűződése és a már említett 1906-os beavatkozás között a Rábca a Rába mellékfolyója volt a földrajzkönyvek szerint is.

Győrszig1840et település térképe 1851. (forrás)

Győrben a Rábcát ártéri erdők kísérték. Az 1840-es térképen látunk egyet Pinnyéd mellett, aztán a mai Gorkijvárosban a Kámán és Radnóti utcák között, valamint Győrszigettől északra a Rábcától a Dunáig. A jelenkori és múltbéli északnyugati szélirány ismeretében ez utóbbi felfogható egyfajta véderdőnek is, amely mögött Győrsziget házai némi szélárnyékot élvezhettek. Az 1851-es térkép még a fafajt is közli. Az utolsó, derékszögű kanyarulat után már városias településen halad keresztül; épületek kísérték szorosan mindkét partján. 

A Rábca egykori medre Győrben, 1976.

Kezdetben mindössze egyetlen fahíd vezetett át rajta Győrben, méghozzá az árulkodó nevű Híd utcánál. 1875-ben épült mellette, a mai Burcsellás köz vonalában egy gyalogos híd, amely a Krajcáros, vagy Cifra híd nevet viselte. 

Az 1875-ben épített ún. „Krajcáros híd” vagy „Cifra híd”.

A Híd utcai fahíd felett hamarosan eljárt az idő és a forgalmat sem bírta. 1893. októberében egy Resicabányáról idefuvarozott vashídra cserélték, mely tizenhárom év múlva szerepet kap még egyszer a Rábca történetében. 

A győri Rábca-híd 

1906-ban került sor Győr egyik legnagyobb városszerkezeti beavatkozására. Az eseményről 1906. november 28-án a Budapesti Hírlap így tudósított:

"Egy város átalakulása. Győri tudósítónk jelenti: Két nap óta új mederben folyik a Rábca és néhány hét mulva hamis lesz a földrajzi adata, hogy Győr a Duna, Rába és Rábca összefolyásánál fekszik. Az uj meder a város végén levő zsidó temető mellett vezeti a Rábca vizét a Dunába, mi által Győrt és a régi Győrszigetet a régi Rábcameder kiszáradása után szárazföld kapcsolja össze. A beállott változás a régi Győr képét teljesen átalakítja. A régi meder betöltésével nyert terület egyrésze Győr gyönyörü sétaterét fogja megnagyobbítani, a másik részét építkezésekre és egy új vasutállomás létesítésére használják föl."
A torkolat áthelyezésére az árvízveszély miatt volt szükség, hiszen a Mosoni-Duna visszaduzzasztása hatással volt a Rábcára is, amely ellen a szűk, városias partján nem lehetett védekezni. 

A Rábca híd utolsó pillanatai

Mivel a Rábca új medre átkerült Győrsziget északi részére — a már említett fűzerdőbe — a Rábca hídjai is funkciójukat vesztették. De mivel a győriek sajnálták volna kidobni a vadonat új hídjukat inkább hajóra pakolták és átvitték az újonnan kiásott meder fölé. Ennek a műveletnek 1908. augusztus 20-án az ország minden szegletéből csodájára jártak. Vízzel teli uszályokat úsztattak a híd alá, erre fából felépítmény került, amire ráfeküdhetett a vashíd. Amikor ez megvolt kiszivattyúzták a vizet és az egész alkotmány megemelkedett. Eztán mai helyére vontatták a hidat és ott ismét vízzel töltötték meg az uszályokat, a híd pedig az előkészített helyére került. Ekkor már előrehaladott állapotban volt a Rábca régi medrének feltöltése, a fenti képen még ott van a híd, de a kotrógép már alig fér el a maradék szűk mederben. A híd elszállításáról remek összefoglaló olvasható a Régi Győr honlapon, ahonnan a cikk illusztrációi is származnak.

A Rábca híd költöztetése 1908. augusztus 20.

Miután a híd elhajózott, földdel töltötték be a hátralévő néhány száz méternyi medret, de ahogy az az alábbi képen, sőt ma is látható, ez a térszín nem érte el a környező partok magasságát, így a meder-érzés a mai napig megvan ezen a szakaszon. A régi meder mindkét végén árvízvédelmi töltést emeltek, így a Mosoni-Duna már nem juthatott be az időközben Bercsényi-ligetnek keresztelt területre. Győrsziget természetföldrajzilag is összeforrt Győrrel, a közigazgatási egyesülés már 1905-ben lezajlott. 

Kilátás a Püspökvárra az Ecet u. és a Bercsényi-liget sarkáról

A Bercsényi-liget tehát Győr egyik legfiatalabb része. A terület hasznosítása meglehetősen vegyes képet mutat, mind térben, mind pedig időben. A régi Rábca meder két oldalán nagyon eltérő volt a területhasználat. A Rába és Rábca közé beékelődő Újváros kisvárosias arculatú, hangulatos főutcájú városrész volt, ahol iparosok és kereskedők dolgoztak, míg a szemközti Sziget faluból gyárkülvárossá fejlődött. Miután a Rábca eltűnt közülük megindulhatott volna az egységesülés, de a néhány évvel később megépült iparvágány — ha nem is olyan markánsan, mint a Rábca — hamarosan átvette a folyó elválasztó szerepét. 

Felszámolt iparvágány keresztezi a Bercsényi-ligetet, azaz a Rábca medret.

Sok minden került a betemetett meder L-alakú nyúlványára, például a keleti végén, közvetlenül a torkolat fölött egy rendelőintézet, a derékszög felett egy szakközépiskola, nyugaton egy részt felparcelláztak és családi házas övezet jött létre, megint máshol parkot és sportpályákat találunk, de az esetleges beépítés nem szüntette meg a "senkiföldje"-érzést. Nem véletlenül, Győrben kifejezetten nem szerettek mélyen fekvő, vizes területekre építkezni, legfeljebb akkor, ha nagyon nem volt más választás, például a József Attila lakótelepnél. 

A győri Bercsényi Miklós Szakközépiskola.

Ez volt a helyzet egészen sokáig. Tulajdonképpen a város nemrégiben fedezte fel újra ezt a területet. Évekkel ezelőtt szakaszosan (ahol éppen útfelújítás volt) felszámolták az iparvágányt, csak a talpfák maradtak ott emlékül a füves parkban. Ezzel eltűnhetett volna az elszigetelődés, csakhogy a helyére parkolók kerültek. A szigeti részről lassan eltűntek a gyárak. A Bercsényi-ligetet északról határoló tej és olajgyárakból csak egy kémény maradt meg monumentális mementóként, helyüket fokozatosan lakóövezet veszi át. 

A Bercsényi-liget "alsó" szakasza, bal oldalt a gyárkéménnyel. 

Mindeközben az északi részen, az egykori Győri Dózsa sporttelepen két hatalmas beruházás rajzolta át a tájat. Elkészült a Rábca töltés tövében a városi uszoda, déli szomszédságában pedig egy hatalmas sportközpont épült fel, amely 2017-ben otthont adott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (EYOF 2017).  Ezen a területen már csak az utcahálózat őrzi a Rábca medrét, a teljes feltöltés elsimított minden szintkülönbséget. 

Szintkülönbség. Régi házak a parton és az új rendelőintézet a mederben. 

Valamivel a Bercsényi Szakközépiskola alatt, a Városház köznél kezd el úgy süllyedni a terep, hogy a kellő földrajzi ismerettel rendelkező ember kellő fantáziával felidézheti magában a Rábca régi futását. Ez a szintkülönbség a rendelőintézetnél éri el a legnagyobb mélységet. A Rába Quelle strand mellett futó töltés körülbelül 2-2,5 méterrel magasodik a rendelő telke fölé. 

A régi Rábca-torok, körülbelül a kezdőkép nézőpontjából

A régi torkolatra utal a Radó-sziget északi végében található partvédő fal vonalvezetése. Ez ugyanis nem ér ki a sziget csúcsához. Miközben máshol a Radó-szigeten végig közvetlenül a parton vagy partközelben fut, a Rábca régi torkolatánál érzékelhető egy feltöltött, alacsonyabb térszín (a fenti kép bal oldalának előterében), amely a vízének jelentős részét elvesztő Rába-meder feltöltésekor jött létre.

Ha visszatekintünk a Radó-sziget északi hídjáról jó ha nálunk van bejegyzésünk kezdőképe, enélkül már nem tudnánk elképzelni, hogy itt ömlött a kis Rábca a Rábába, majd ketten egyesülve a közeli Mosoni-Dunába.

Sorozatunk következő, 3. részében a Rábca első Mosoni-Dunai torkolatát járjuk be!

Köszönet Jakab Lászlónak a lektorálásért!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • http://www.sze.hu/ep/arc/irod/SA2001_GYORdomborzmedervand+SUMMARY/
  • https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/gyor-szigeti-rabca-hid-athelyezese/
  • https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/rabca-mai-bercsenyi-liget-helyen/
  • https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3277
  • http://helyrajz.blogspot.hu/2007/01/gyor-bercsenyi-liget-varosepiteszeti.html
  • http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0013.pdf

2018. január 11., csütörtök

Mikor épült a Pap-sziget keresztgátja?



Két képet is kaptunk nemrég Szentendréről, mindkettőn a Pap-sziget szerepelt. A második kép volt az, amely a bejegyzést ihlette, hiszen rávilágított egy korábbi bejegyzésben érintett, de nem pontosan tisztázott kérdésre; mikor épült fel a mellékágban az a töltés, amely a szigetet a parthoz kapcsolta. A válaszhoz némi nyomozásra is szükség volt, de a szinte pontos dátum percek alatt meglett, hála a már sokszor dicsért fentrol.hu-nak!


Legutóbb az 1940-es évek végére, az 1950-es évek elejére tippeltük a gát felépülését egy 1966-ra datált fénykép alapján. Ezt a 15-20 éves intervallumot próbáljuk tovább szűkíteni. Sok segítséget jelentettek ebben az olvasói kommentek, még többet a fényképek. Az alábbi kép a tulajdonos elmondása szerint (Szentendre régi képeken 1995 előtt, facebook csoport) 1962-ben készült és az Ady Endre útról, azaz délről mutatja nekünk a kiszáradó pap-szigeti mellékágat, valamint a háttérben a keresztgátat. Viszonylag alacsony a vízállás, talán nincs is kapcsolat a főággal az alsó szigetcsúcs felé. Mindenestre a kép további három évvel csökkentette a gát felépülésének intervallumát. 

A pap-szigeti keresztgát 1962-ben (forrás)

Ugyancsak a hatvanas évekből (és az előző facebook csoportból) származik a következő kép, a Pap-sziget alsó, déli csúcsáról. Erről sajnos nem lehet megtippelni, hogy állt-e már a keresztgát, de egy olyan állapotot örökít meg, amelyet egy ma arra sétáló ember már nem tapasztalhat meg. A torkolat feliszapolódott, a pecás már ki sem látszódna a felnövekedett fűzerdőből. 

A Pap-sziget alsó csúcsa az 1960-as években (forrás)

Egy 1965-ben készült pap-szigeti légifotó már jelent meg a blogon korábban. Az Odafentről a Duna c. bejegyzésben azonban nem módosította sokkal az 1966-os képen látható helyzetet, ezért a gát születése ott nem került szóba. Az 1965-ös képért érdemes a linkre kattintani! 

Hogy csak akkor kerülte el a figyelmet, vagy csak később töltötték fel az alábbi két légifotót már sohasem fog kiderülni... Dátuma szerint 1961. május 25-én készült, a Pap-sziget éppencsak belefért a kép bal alsó sarkába. Egy évvel ismét szűkült az intervallum. A gát ezen a képen meglehetősen frissnek és újnak látszódik. Már egy ideje használatban lehetett, két irányban is gépjárművek által kitaposott út vezet hozzá a szigetről. Mintha még munkagépek is állnának a gát part felőli oldalán. Mintha valami épülne a sziget mellékág felőli részén, de ekkor még mindig javarészt mezőgazdasági terület volt alig egy pár épülettel. Ezen a képen könnyen be lehet azonosítani a második és harmadik kép színhelyét.

Pap-sziget. 1961. május 25. fentrol.hu

Az 1961-es képtől délre a fentrol.hu-n egy 1959-es dátum is látszódott, talán ezzel megint két évvel közelebb kerülhetünk a keresztgát születésnapjához. Az igazi meglepetés csak ezután következett: 

Pap-sziget. 1959. október 15. fentrol.hu

Az 1959. október 15-én készített légifotón még nem szerepe a keresztgát! Egy kisvízi helyzetet látunk, a mellékág északon lefűződött és csupán egy keskeny szakaszon jelentkezik nyílt víz. A keresztgát parti oldalán nyoma sincs annak, hogy megkezdődött volna az építkezés. Hiányoznak a kijárt utak is a sziget belsejéből. Kétségtelen, hogy az idilli, elszigetelt Pap-sziget egyik utolsó képét látjuk. 

Az 1959 ősze és 1961 tavasza között eltelt másfél évben épülhetett fel a töltés, 1960-ban, esetleg 1961. tavaszán. Ez már viszonylag pontos időpont. Hogy miért fontos ez? Ha a pap-szigeti mellékág feliszapolódását vizsgáljuk ez lesz a kezdő dátumunk. A jelenlegi állapot az azóta eltelt időszak következménye, még akkor is, ha tudjuk, hogy a gátat alig 20 év múlva, az 1980-as évek elején elbontották és egy híd került a helyére, amely biztosította a vízjárást az alsó és felső szakasz között. Leírások alapján lehet tudni, hogy a keresztgát alatt is létezett áteresz valamilyen formában, de az ezen átjutó vízmennyiség nem volt képes megakadályozni azt a mederszűkülést amelyet ma is láthat, aki ellátogat a szentendrei Pap-szigetre. 

2018. január 6., szombat

Áttűnés - Lóerő a Dunában


Lovak a Dunában. Szekerek a Dunában. Hörömpő Gergely kisváci lelkész fényképgyűjteményének életképein a múlt elevenedik meg. A technológia idővel változik, az emberi szokások állandóak. Évtizedek jönnek-mennek, a közlekedési eszközök vissza-visszatérnek a folyóba. Ahol már semmi keresnivalójuk nem maradt. A modern szekerek lovai már nem isszák a folyó vizét.





Áttűnés. Autók, quadok, néha motorok. Csakhogy a környezet megváltozott, a folyó bizonyos szakaszai természetvédelmi oltalom alá kerültek. Tájvédelmi Körzetek, Természetvédelmi Területek és Nemzeti Parkok alakultak. Közös tulajdonságuk, hogy semelyikbe sem hajthatnak be autók engedély nélkül. A Gödi-szigetre sem.



Természetvédelmi szakemberek, erdészek, közteresek vonogatják a vállukat a kérdésre; mit tehet ilyenkor az állampolgár? 
Egyszerű: nagyjából semmi az amit tudsz csinálni, mint polgári személy... Persze lefotózhatod (jogellenes), megállíthatod (jogellenes), stb. stb. - bármi lesz jól nem tudsz kijönni. Mi is csak gyenge eredményekkel bírunk, ezért vannak ott mindenütt, holott egyértelműen tilos. Ez van, bocs...
Talán éppen ezért szükséges a végére az alábbi megjegyzést fűzni: Az Áttűnés a Wang Folyó blogról kölcsönzött cím, a Duna parton pedig a fényképek szerzője a tájat fotografálta, a nem odaillő dolgokat csupán otthon vette észre. Ez úton kérünk elnézést a képeken szereplő személyektől...

2018. január 1., hétfő

Ez történt a Dunai Szigetek blogon 2017-ben


2017-ben lezárult a Dunai Szigetek blog nyolcadik éve és már a kilencedikbe lépünk idén. Nagy idő és nagy munka áll még mögöttünk és előttünk is. Még mindig kerülnek elő érdekesebbnél érdekesebb témák, térképek és szigetek is. Jó alkalom ez a visszapillantásra és arra, hogy végre fény derüljön arra, melyik sziget nyerte az Év dunai szigete szavazást.

Fehér Kati: a Szentendrei-sziget csúcsa 720 méter magasból (Index.hu)

2016-ban a blog felvett egy "hetilap" formát, amelyet idén is sikerült tartani, összesen 54 bejegyzés készült el, így az év minden hetére jutott valami olvasnivaló. Már az 564. cikknél tartunk, ami azt jelenti, hogy jövő nyár végén meglesz a hatszázadik is talán. Az írások hosszúsága vagy rövidsége miatt még sosem kaptunk kritikát, ezért csak reménykedni tudunk benne, hogy a nagyobb lélegzetvételű írásoknak is a végére szoktak érni olvasóink. 

Idén is került fel fordítás a Donauinseln blogra, szívesen várunk jelentkezőket, akik bármilyen idegen nyelvre tudnának cikkeket fordítani. Bővült a térképtár aloldal és kaptunk rengeteg Nepomuki Szent János szobrot is, de ezeknek még nem sikerült önálló platformot létrehozni. Talán nem is szükséges, hiszen erre vannak más felületek. 



Hogy merre jártunk idén? Szerencsére nagyon sokfelé! Sikerült végre eljutni Győrbe, ahol annyi vízfolyás van, hogy csak egy évig lehetne róluk írni, de gyönyörű kirándulás volt az Esztergom-Szob túra a Helembai-hegységen keresztül és a nyári Dunaszekcső-Béda-Kölked-Mohács környéki sziget-túra. Bejártuk az elmaradhatatlan Gödi-szigetet, a felszámolt Buki-szigetet Vácott, sok régészeti emléket a környéken, a hosszúréti római erődtől a tahitótfalusi Bolhavárig. Meglátogattuk a Koppánymonostori- és Szent Pál-szigeteket. És köszönjük a wachaui élményvonatozást, ebből is született pár cikk 2017-ben. 


2017-ben rekordmennyiségű oldalletöltést mértünk, a tavalyi 127 ezer 136 ezerre emelkedett. Ez naponta átlag 372 oldalletöltést jelent. Az év dunai szigete szavazás és a Csallóköz szlovák elnevezéseit körbejáró cikkünk nyomán idén majdnem háromszor annyi szlovákiai látogatónk volt, mint szokott, sőt az is előfordult, hogy néhány napon a Felvidékről többen olvasták a blogot, mint Magyarországról.

Az idei legnépszerűbb bejegyzésünket már 2013. novemberében megírtuk. :) Hála a januári jégzajlásnak és az azt kísérő médiavisszhangnak! Egy másik népszerű cikkünk — melyet még az Index is átvett — a Wang folyó versei blogon jelent meg és Soros György luppa-szigeti nyaralásairól szólt. Ha összevetjük az alábbi adatokat az előző évi népszerű cikkek oldalletöltésével, meglepően nagy számok ezek 2017-re. 
  1. 1963 - Az év amikor utoljára fagyott be a Duna 99268
  2. Hogyan mondják szlovákul, hogy Csallóköz? 23530
  3. Az év dunai szigete - 2017 18320
  4. Csóva 14789
  5. Névtelenül tűnt el a győri sziget 7367
  6. Még feltárható lenne a Hosszúréti római erőd 5528
  7. 22 millió köbméter 5142
  8. Dunában zokogó majom - Az 1965-ös esztergomi árvíz képei 4746
  9. Római hídfő az erdőben 3656
  10. Ismeretlen híd 3469


2017-ben az alábbi 10 cikkről gondoljuk, hogy a legfontosabbak voltak, rangsorolás nélkül:


2017-ben már csak érintőlegesen jelent meg a Dunakanyar a döntőbe jutott szigetek versenyében. A díjkiosztást ismét a Dunai Szigetek blog jelöltjével kell kezdenünk; a Duna legkisebb szigete, a Babakáj-szikla csak a harmadik helyre volt jó. Hosszas vezetés után az esztergomi Prímás-sziget a második lett a Csallóköz mögött, amely a Duna legnagyobb szigete nem mellesleg. Íme a végeredmény: 


Köszönetnyilvánítási rovatunk sem maradhat el; szeretnék köszönetet mondani mindenkinek aki idén is segítette a Dunai Szigetek blogot, hírrel, képekkel, ötletekkel, térképekkel, megjelenéssel! Idén annyi mindenki segítette a munkát, hogy nem tudnék mindenkit név szerint felsorolni, de ígérem idén felírok mindenkit!
A tavalyi 3092 főről 3771-re növekedett a facebook közösségünk  lélekszáma (ez 679 fős növekedés !) Köszönet azoknak is, akik bármit kértek tőlem, örültem, hogy segíthettem!

Idén megpróbálunk legalább egy leszerelt árvíztáblát visszatetetni Budapesten! Jó lenne eljutni Pozsonyba, ahol ugyancsak érdekes Duna medrek rejtőznek a város alatt és egy Duna-menti védett geológiai feltárás érdekében is próbálunk lépéseket tenni. 

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!

Szávoszt-Vass Dániel
Alsógöd
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...