2012. május 1., kedd

A négyszögletű Kerekzátony


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zátony a Ráckevei-Dunában. Úgy hívták, hogy Kerekzátony, annak ellenére, hogy mindig is orsó alakja volt. És a neve sem mindig volt Kerekzátony, hívták Somlyó-szigetnek, sőt Senki-szigetnek is. Azóta a Duna sincsen már meg, csak egy lassan áramló, vízszintingadozásoktól megkímélt hosszú tó, melyet még megszokásból Dunának fogunk hívni. A Kerekzátonyra is beköszöntött így április végén a nyár, tűző napon megtett rövid sétánk alatt ízelítőt kaptunk a sziget júliusi hangulatából.


Ráckeve központjától déli irányban, mintegy másfél kilométernyire, a Duna közepén terül el ez a kicsiny üdülősziget. Egyetlen módon lehet megközelíteni: egy 8 személyes motorcsónakkal. Ez a csónak minden fél és egész órakor indul a kevei partról, de nem onnan, ahol a google térkép jelöli. Kétszáz méternyivel északabbra, egy apró révállomáson szállhatunk be a lélekvesztőbe, melyet üzemidőn kívül sétahajózásra lehet használni. Érdemes élni az alkalommal, hiszen a közeli, lakatlan Senki-sziget kiváló célpont lehet, akár strandolásra, akár geoládázásra.


Helytörténeti témájú művekben szokás az első ember megtelepedésénél felvenni a fonalat. Nos, a Kerekzátony esetében nem a Gravetti kultúrával, vagy a neandervölgyiekkel, valamint nem a jégkorszak visszahúzódásável kell kezdenünk, hanem a Tassi-zsilip felépülésével. Ez a műtárgyat 1926-ban kezdték el építeni és az 1930. évtől üzemel. A zsilipkapuk lezárultával megszűnt a vízszint ingadozása és sok más szigethez hasonlóan stabilizálódott a partvonal. Többé nem kellett attól félni, hogy időszakosan teljesen elborítja a víz, esetleg a mellékág kiszárad kisvízkor. Ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy horgásztanyák, kiskertek, nyaralók révén az ember birtokba vegye a Kerekzátonyt.

1930 után kezdődhetett tehát a parcellázás, az addig legelőként, vagy kaszálóként hasznosított szigeten. A telkek kijelölésével egyidőben, eleinte gyümölcsfák, majd később az üdülő funkció előtérbe helyeződésével kerti örökzöldek és őshonos ártéri fafajok révén erdősült be a Kerekzátony.


Különös morfológiája van ennek a szigetnek, ugyanis a part mellett végig töltésszerűen húzódik a legmagasabb térszín, ami a sziget belseje felé tálszerűen lejt. A fenti képen a part menti ösvényről fényképezünk befelé. A kerítés süllyedése követi a lejtést, egyben jól érzékelteti a lapos tál formát.  Elképzelhető, hogy ezért kerek a Kerekzátony?


A sziget jelenlegi formája semmiféleképpen sem kerek, sokkal inkább orsó, vagy hal alakú. Északi csúcsa valamivel teltebb a délinél. Ezt az "áramvonalas" formát abból az időből nyerte, amikor  még áramlott körülötte a víz. Jelenleg a Kerekzátony körülbelül egy kilométer hosszú, legszélesebb pontján meghaladja a 200 métert. Nagy gondban lehet az, aki első ránézésre szeretné megállapítani, hogy melyik oldalán van a mellékág és melyiken a főág, ugyanis mindkettő nagyjából egyformán széles.

A sziget területe lassan hízik, köszönhetően a körös-körül terjeszkedő nádasnak és a helyenként a partra hordott lombnak. A szinte észrevehetetlen vízáramlás következtében a vízben halmozódik fel a Kerekzátony fáinak lombja, évről évre gazdagítva a partmenti, humuszban gazdag iszapot. Strandolásra alkalmas hely talán csak a vízbe benyúló nagyobb stégek végén van. Mindenütt máshol régen felváltotta a kavicsot és a homokot a finomabb szemcséjű üledék a vízi növények legnagyobb örömére.
 

A Kerekzátony a környezetétől elzárt mikrovilág. Ivóvízet tüzelőt, építőanyagot és élelmiszert csupán csónakon lehet odaszállítani. Ennek ellenére már sokan döntöttek úgy, hogy végleg ideköltöznek. A háborítatlan, szinte idilli nyugalom vonzó lehet a város zajába beleunt emberek számára. A szigeten csak fúrt kutakból lehet vizet nyerni, amely nem ajánlott ivásra, legfeljebb mosogatásra. A Kerekzátony és a Ráckeve túlsó végén található Angyali-sziget csatornázására már megvan a pályázati pénz, amennyiben a lakók kétharmada vállalja az ezzel járó költségeket többé nem kell hóban fagyban ivóvízért csónakázniuk a partra.
 

Aki turistaként érkezne a szigetre - mint például mi - hiába keresne vendéglátóipari egységet, netán kisboltot. Ez a sziget nem vált a vizítúrázók paradicsomává, mint mondjuk a Luppa-sziget. Azonban ez nem volt mindig így. 1951-ben a Ráckevei Horgász Egyesület székhelye itt volt a szigeten, mégpedig Kiss Ernő vendéglőjében. Sajnos az egykori épületet nem sikerült megtalálnunk. A horgászok 10 éven át használták ezt az épületet, mígnem a parton felépült a ma is használatos székhelyük.


Amiért a szigetet mindenképpen érdemes felkeresni így tavasz végén, az a virágkavalkád és a lomb zöldjének megannyi árnyalata, ahogy az nádassal koszorúzott égszínkék vízen tükröződött. A fűben alig volt hely, ahol nem láttunk elhintve százszorszépeket. A parton vadon növő orgonabokrok illatát a szél a sziget legtávolábbi zugába is utánunk hordta. A vízparti telkek lakói a fűnyírás közben is találtak időt, hogy fél szemmel a parton hagyott horgászbotjaikra pillantsanak. Bográcsban készülő halászlé illata keveredett a levegőben a tűző nap ellen bőrbe dörzsölt naptejjel, mintha már valójában július lett volna.


A szigetet szó szerint behálózzák a négyjegyű számokkal jelölt keskeny sétányok, amit az autóhoz szokott emberek kissé ijesztőnek is találhatnak. Érdekes belegondolni, hogy a hamarosan meginduló közművesítés során vajon hol fognak közlekedni a sziget közepén lakó nyaralótulajdonosok? Magyarország legkeskenyebb utcahálózatában néhol két ember is bajosan fér el egymás mellett.


Talán segítségükre lesz a csónak és a parton körös-körül szinte egymást érő stégek kavalkádja. Nem is láttunk két egyformát. 


Alig egy órányi sétára volt időnk a Kerekzátonyon. Amikor újra beszálltunk a "komp"-ba azt gondoltam jó lehet, ha van az embernek itt egy nyaralója. A hirdetések tanulsága szerint már 3,5 millió forintért lehet telket kapni egy kisebb épülettel.

Mikor visszapillantottunk a kevei partról a Kerekzátonyra, talán csak az érzékszerveink játszottak tréfát velünk, de a sziget mintha valóban kereknek tűnt volna.

7 megjegyzés:

trendo írta...

Hangulatos és informatív leírás!

D írta...

Üdvözletem!

Vízparti telkünk volt sokáig ezen a kis szigeten, az írás remekül visszaadja a hely hangulatát. Nagymamámék idejében, a parcellázás kezdetekor még őzet is láttak a szigeten, ami őket észrevéve vízbe vetette magát és úgy távozott a ráckevei part felé. Persze ma már alig találni bekerítetlen földdarabot.

Ami még érdekes lehet, az a mellékágban (kiskunlacházi part felé) korábban óriási szigetekben álló nádasok. Ami most nyílt vízfelület, ott 40-60 méter széles összefüggő nádrengeteg volt keszekusza folyosókkal. A motorcsónakok térhódítása (s talán az amurok) miatt ez a nádas szépen lassan elfogyott. Először feldarabolódott, majd különálló kis nádszigetekre szakadozott s végül (talán 2005 nyara körül) teljesen eltűnt a nyíltvízi nád.

A mellettünk lévő telket egy házaspár vette meg, akik új házat építettek, és az utolsó szögig mindent motorcsónakon hordtak be a szigetre. A házban pár évig kisbolt/vendéglátóipari egység is működött, de ez később megszűnt.

Nemrég találtam rá erre az oldalra, minden elismerésem, nagyon jó!
Üdvözlettel
A Guriga Örs Elnöke
:)

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Üdvözlöm a Guriga Örs Elnökét! Köszönöm a kiegészítést, a rendelkezésemre álló térképek egyikén sem jelöltek nádast a mellékágban, és a 2005-ös légifotón is csak nyílt vízfelület látható. Kotrás nem volt arrafelé?

D írta...

Az időpontra valószínű nem jól emlékszem, jobban utánagondolva régebben volt ez (1995-2000 környékén). A korábbi fényképeken (és nagyim elmondása) alapján az ötvenes években kerültek ők a szigetre, ekkor még összefüggő nádfal volt a stégünk előtt (bal ág közepe). Jómagam gyerekfejjel már csak három kisebb nádszigetre emlékszem, amelyek először "babásodtak", majd végleg kipusztultak. Csáklyás tapogatással kiderült, hogy ezek a nádasok a környező iszaptenger ellenére mindig egy-egy kiemelkedő sóderes dombon nőttek. Érdekes, hogy az eutrofizáció eközben fokozódott (iszapfelhalmozódás, csatornázás hiánya, egyre több vízparti telek épült, nádégetés a jégen télen, stb), ami elméletileg kedvez a nád növekedésének. Kotrás korábban csak a fentebbi részen volt, ezt a szakaszt tudomásom szerint nem érintette.
A stégünk előtt 20 méterre utolsó mohikánként árválkodó 1 négyzetméteres, általunk csak "Kisnádnak" nevezett növénynek a vesztét egy kellően felkészült anyuka okozta, aki gyermekei unszolására vízibiciklivel szó szerint kombájnt játszott, és a forgó lapátokkal "learatta" azt... :(

Attila írta...

Nagyon örülök ennek a leírásnak, mert bár Ráckevéről elszármazott vagyok, de lelkem örökké visszahúz ide. A cikk elejéhez egy kis módosítást tennék, mivel a Senki-sziget(e) nem a Kerekzátony egyik elnevezése, hanem attól független, tőle kb 400 m-rel északabbra, a "folyó" bal partjához közeli, lakatlan sziget elnevezése. Gyerek koromban gyakran jártunk oda "nomád táborozni" a barátaimmal, de későbbi kajak túráim során is rendszeresen megálltam ott fürödni, nézelődni.
https://maps.google.com/maps?q=R%C3%A1ckeve,+Magyarorsz%C3%A1g&hl=hu&ie=UTF8&ll=47.153128,18.952585&spn=0.004137,0.010568&sll=37.0625,-95.677068&sspn=39.371738,86.572266&oq=R%C3%A1ckeve&t=h&hnear=R%C3%A1ckeve,+Magyarorsz%C3%A1g&z=17

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Van egy 1929-es (Angyalos) vízisport térképem, amelyen Senki-szigetként jelölik. Szívesen elküldöm ha érdekel. Tervben van egy túria a Senki-szigetre és az Angyali-szigetre is. Remélem egyben sikerül majd megoldani.

Névtelen írta...

Öröm olvasni ezt az írást. Közel 50 éve nyaralok ezen a szigeten. A keresett Kiss Ernő féle ház még megvan. Közel a régi hajóállomáshoz, igen jó állapotban, de már nagyon régen nem üzemel. Az első házakat, melyekből már kevés található eredeti állapotában, kb. az 50-es években építették. Sokáig egyetlen "őslakos" élt a szigeten, Aradi Rezsőnek hívták. 5-10 éve élnek a szigeten állandó lakosok, különböző motivácóik miatt. A csatornázás ezen a szigeten is készülődik. Egy utolsó megjegyzés. Még gyerekkoromban az idősebbek mondták, hogy a sziget régi neve "Bálványos Hugyé" volt. Még nem néztem sehol utána, ez csak egy emlék, melyen sokat nevettünk gyerekként. Lehet, hogy van valami mögötte.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...