2010. június 28., hétfő

Szabadság-sziget


A Dunai szigetek blog tisztelettel kér mindenkit, hogy lehetőségéhez mérten támogassa a mohácsiak egyedülálló kezdeményezését. A szigetnek saját honlapja is van, örömmel be is linkeltem, talán idővel az összes többi dunai sziget is kap majd ilyen nyilvánosságot a világhálón.

Egyedülálló online örökbefogadási lehetőség nyílt azok számára, akik támogatni szeretnék a természetvédelmet. A Szabadság-sziget rehabilitációjához mától mindenki hozzájárulhat, aki a http://apps.facebook.com/wwfsziget/ oldalra kattint. Itt a sziget egy tetszőleges darabkáját kiválasztva magánszemélyek és cégek is segíthetik a Szabadság-sziget megmentésére indult programot.

Csatlakozz Te is! Magánszemélyeknek 1000-9000 Ft-ért lehet földbirtokot örökbe fogadni a szigeten - persze ezt többször is meg lehet tenni.

A Mohács mellett található, védett Szabadság-sziget mellékága hosszú ideje nem kap megfelelő vízutánpótlást a főágból, mert egy gáttal elzárták a főmedertől. Az ágban így megindult az iszap lerakódása, és vízutánpótlás nélkül lassan teljesen feltöltődik, ami a sziget páratlan ökoszisztémáját fenyegeti. Ráadásul a védett területen nem természetszerű erdőgazdálkodás folyik, és félő hogy a tarvágások megcsonkítják az ártéri erdőt.

Szeretnénk megakadályozni a mellékág feltöltődését, hogy megóvhassuk ezt a különleges vizes élőhelyet. Fontosnak tartjuk a vízbázis védelmét is, mely Pécs és Mohács ivóvizének jó minőségét garantálja. A szigeten elburjánzott idegenhonos fajok visszaszorításával és természetszerű erdők kialakításával pedig megőrizhetjük a sziget és mellékágának páratlan gazdagságú élővilágát.

forrás: www.szabadsagsziget.hu

2010. június 27., vasárnap

Az ártéri építkezésekről

Az ártéri építkezéseket lehet indokolni gazdasági szükségszerűséggel, de akinek van egy csöppnyi józan esze, az nem megy le a tengerpartra apálykor építkezni. Egészen egyszerűen nem mondhatja azt, hogy bocsánat, én még sosem hallottam a dagályról, és különben is itt az engedélyem, amit drága (kenő)pénzért vásároltam össze egy csomó szakhatóságtól.

Az Auchan nevű áruházlánc amúgy is különösen vonzódik a vizes élőhelyekhez, így Miskolcon sem találtak már jobb helyet, mint az árteret. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az országban százezernyi egyéb példát lehetne fölsorolni, amikor lakóparkokat (Sződliget), üzleteket (fentebbi példa), nyaralókat (Római Part, Bp.) húznak föl a hatóságok engedélyével, aztán a tulajdonosok meg mennek panaszkodni, hogy ők ezt nem tudták és kérik a kártérítést. Az állam meg kifizeti, kétszeresen, háromszorosan is a hülyeség árát.

Az Auchan Miskolcon. forrás: origo.hu
 
Nekem az lenne a javaslatom, hogy Mértékadó Árvízszint alatt ne épülhessen semmi, ami ott van arra ne lehessen semmilyen biztosítást kötni, az államnak, és önkormányzatoknak pedig legyen tulajdonosváltás esetén kisajátítási joga az ártéri területekre. Akár úgy is, hogy levágja a telkek alsóbb részeit és ott elbontat mindent. Ezáltal csökkenhetne az árvízi szint, és megspórolhatnak rengeteg káreseményt. Mert az az állapot, ami jelenleg ezen a területen uralkodik ellentmond a józan észnek, és hihetetlenül drága.

Sződliget, ártér lakópark.

És ez hogyan jön a Dunai Szigetekhez?

Úgy, hogy hamarosan elindulnak a kotrási munkálatok a Duna váci ágában a hajózás biztosítása érdekében, és ennek kapcsán a kikotort mederanyagot szintén az árterületen ill. a meder más részein fogják elhelyezni, és ez az anyag többszöröse lesz annak, mint egy áruház. Lassan a tervek is napvilágra kerülnek...

2010. június 10., csütörtök

Az Alsógödi Forrásrendszer


Aki gyakran jár-kel a gödi Duna-parton, annak nem kell bemutatni a kisvízi állapotokat, amikor a Kossuth utcától elgyalogolva a Feneketlen-tóig nyakig sáros lesz az ember. Utunkat lépten-nyomon megszakítják a kavicsban futó, kerítések, kőburkolat alól előszivárgó, agyagból felbugyogó, kiépített forrásokból csobogó vizek. Többségüket még érnek is alig lehetne nevezni, összegyűlve azonban tekintélyes patakokat is formálhatnak, például a Széchenyi-csárda előtt. Vannak közöttük láthatatlanok is, amelyeket az avatott szem is csak különleges körülmények között vehet észre. Ilyeneket fedezhetünk fel a Feneketlen tó medencéjében és az Ilka patak medrében télvíz idején, amikor a környezeténél melegebb források elvékonyítják a jégréteget, foltokat olvasztanak a ráhullott hóba.

1. kép források a dunakeszi komptól közvetlenül északra

Kézi GPS módszerrel, Debreczeni Péterrel közösen 2004. 02.14-én 72 forrást számoltunk össze Göd déli közigazgatási határától az Ilka-patak torkolatáig. Szükség lesz majd egy további mérés elvégzésére július-augusztusban is, hogy megállapíthassuk az állandó források számát.

Az Alsógödi Forrásrendszer Dunakeszinél kezdődik nagyjából a kompátkelőnél, ahol a római kikötőerőd áll és húzódik egészen a Gödi-sziget északi csücskéig. Csoportosan helyezkednek el, többségük a Gödi-szigettől délre található. A forráscsoportok kapcsolódnak a vízzáró rétegek legmélyebb pontjaihoz. 
 
2. kép források a Malomárok (Dunakeszi) környékén

A területre jellemző, hogy a Duna ártere alig néhány méterre szűkül, és a partfal közel tíz méterrel emelkedik a vízszint fölé, amelyet a legnagyobb árvizek sem érhetnek el. A partfal meredekségét anyagának köszönheti, mely ellenáll a Duna eróziójának. Ez az anyag jól megfigyelhető kisvíznél a Széchenyi-csárdától délre a Duna medrében. Tulajdonképpen agyag ez, mely Alsógödön a dunai meder aljzatát is alkotja, folyami üledékek (kavics, homok) nem is borítják. Vízzáró réteg is egyben, Göd egész területe alatt megtalálható. Elhelyezkedése, mélysége összefügg a talajvíz szintjével.

3. kép források a Szakács-kert környékén (Dunakeszi-Göd)

Annak idején egy tengerben ülepedett le ez a geológusok által Tardi agyagnak nevezett formáció. Egykor vízszintes rétegei földtani mozgásoknak köszönhetően kibillentek, jelenleg 5°-os a dőlésük déli irányban. (Minél északabbra haladunk annál idősebb agyagok bukkannak elő). Tóth Tamás geofizikus által a Duna-mederben végzett szeizmikus vizsgálatoknak köszönhetően ismerjük a rétegek elhelyezkedését. Az agyagrétegeket északnyugat-délkelet irányú törések szabdalják fel, melyeket legjobban a partra futó völgyek irányán lehet nyomon követni, a főbb törésvonalak ezekben a völgyekben futnak. Ilyen töréses völgy található például a Szakács-kertben, a Biológiai Kutatóintézetben, és a Fészeknél.
 
4. kép. források a gödi strand és sziget között

A Gödi-sziget déli csücskénél a parton olvadáskor kicsiny forrásrendszereket lehet látni, melyek több tíz méteren keresztül szivárognak elő az agyagrétegekből. Ezek a vonalszerű források jellemzőek a Széchenyi csárdától délre elterülő kavicsos partra is. Vonalszerű futásukat a közelítően vízszintes vízzáró rétegeknek köszönhetik.

A gödi téglagyár téglái a Feneketlen tó helyéről kitermelt agyagból készültek. Az agyag bányászatának annak idején egy talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Feneketlen-tó, melynek medrében és partján is számos forrás fakad.

Az Alsógödi Forrásrendszer minden forrása leszálló talajvízforrás, vizük a csapadékból és hóolvadásból származik. A szennyeződésre emiatt fokozottan érzékenyek. Vízgyűjtő területét nehéz meghatározni, mert nem a felszíni domborzat befolyásolja, hanem a felszín alatti; az agyagrétegek domborzata.Vízhozamuk ingadozó, nyáron többségük kiszárad, míg egy-egy esősebb időszak után képtelenség megszámlálni őket. Sajnos a Széchenyi-forrás mellett egy tábla jelzi, hogy ivásra alkalmatlanok.


Az alsógödihez hasonló forrásrendszert az ország területéről nem ismerünk, az oligocén-miocén agyagrétegek előbukkanása is egyedülálló. Mivel a természetvédelmi törvény a forrásokat egyenként is védi, ráadásul Magyarország területén több védett geológiai feltárás is létezik ésszerű lenne országos védettséget kérni a Dunapartunk egészének, és az egykor létezett sétányt egy tanösvénnyé átalakítva táblákkal, ábrákkal magyarázatokkal megismertetni a nagyközönséggel.

Forrás:

Szabó J. 1888: Göd környéke forrásainak geológiai s hidrográfiai viszonyai.

Tóth T. 2003: Folyóvízi szeizmikus mérések. - Phd értekezés, kézirat, ELTE Geofizikai Tanszék.

2010. június 8., kedd

Tetőzés a Dunán Gödnél, 2010.06.07.


Hétfőn este (2010.06.07) tetőzött a Duna Gödnél, váci vízállás szerint 735 cm körüli értékkel. Azért csak körüli, mert a hydroinfon csak napi két mérést tesznek közzé, pedig árvízi helyzetben akár óránként is mérnek az állomások. A tetőzés tehát a 735 centimétert valószínűleg pár centivel meghaladta. Az eddig mért legnagyobb vízállás (LNV) Vácott 1910-ben 782 cm, legutóbb 2006-ban a nagy árvíz idején 767 cm volt.

Az alábbi két kép az ún. MHSZ területét mutatja szombat reggel és hétfő délután. Balra a Feneketlen-tó, jobbra a Duna mellékága taláható. Szombaton még nem volt kapcsolat a két víztömeg között, bár az őket összekötő csatornában már megjelent a víz. Hétfőn délután pedig már akár kajak edzést is tarthattak volna a területen (2006-ban volt már erre példa!)



Az alábbi négy kép a gödi keresztgátnál készült, ugyancsak szombaton és hétfőn. Itt is elborított néhány telket a víz, bár épületeket nem fenyegetett. Egy ház vált megközelíthetetlenné, ugyanis a hozzávezető út ártéren fekszik. Az önkormányzat helyében visszabontatnék sok mindent, amit ártérre engedélyeztek annak idején. Nagy vita volt Sződligeten is a Duna parti lakópark ügyében, amelyet ugyancsak ártéren parcelláztak ki. Azt sem lett volna szabad engedélyezni. Ugyanis csak 100 év viszonylatában van adatunk vízállásokról, ha egyszer az Alpokban az olvadás egybeesik egy ilyen csapadékos hónappal, az egészet el fogja vinni a víz a gáttal együtt. Sajnos a profit itt is felülírta a józan paraszti észt (ártérre nem építkezünk!)






A Gödi-sziget északi csücskénél ez a látvány fogadta az arra járókat szombaton , majd hétfőn. Itt az újonnan parcellázott telkeket nem érte el a víz.



Alsógödön árvízi védekezésre csak a Strand területén volt szükség. Az ártérre épített Széchenyi-csárda és a Csónakház épületét homokzsákokkal védték. A kompot vékony palló lehetett csak megközelíteni, a várakozók számára épített bódénak csak a teteje látszott ki. A képen látható tuskót 2006-ban teljesen elborította az áradás. Alsógöd árvízi szempontból igazán jó helyen épült, a magaspart a mostani árvízi szint fölé mintegy 8-12 méterrel emelkedik, így elméletileg nem kell tartania komolyabb vészhelyzettől.



A Feneketlen tó medrébe már 643 cm-es vízállásnál beáramlik a Duna. Az áradás révén tehát nemcsak a víztömeg, de a halállomány is fölfrissülhetett a horgászok nagy örömére. Mindkét kép hétfőn délután készült.



Az árvíz elvonultával a szigeteken érdekes megfigyeléseket lehet majd tenni. A fák törzsein a legnagyobb vízállást az iszapréteg jelöli. Ezáltal fény derülhet arra a kérdésre, hogy a szigeteket milyen mértékben borította el ez a vízszint. Léteznek-e rajtuk halmok, melyek árvízmentes szintnek tekinthetők, és ha igen, ezek mekkora területre terjednek ki. Ezeket a vonalakat ugyancsak kijelölik az uszadékfa, korhadék és szemét felhalmozódások.

2010. június 5., szombat

Meglesz az új LNV?


A mai előrejelzés a Hydroinfo.hu honlapról. A Duna váci tetőzést hétfőre jósolják, egyenlőre 725 cm-rel, ami alatta marad az eddig mért legnagyobb vízállásnak, ami 767 cm. 2006-ban a legutóbbi árvíz ennél 3 cm-rel alacsonyabban tetőzött. 
A vízállásokról csak 1900-tól vannak számszerű adataink, tehát  régebben előfordulhatott ennél nagyobb árvíz is. Gödi viszonylatban ez az érték azt jelenti, hogy a Vácott mért 643 cm-es vízállás fölött a Duna bele fog folyni a Feneketlen tóba. Ez az érték a tengerszint felett 104.12 méteres magasságot jelent. Nagy bizonyossággal a mai napon még délelőtt meg fog történni, ugyanis a reggel 7 órai váci vízállás 624 cm volt.
Gödön a Mértékadó Árvízszint 105.35 m (ehhez méretezik az árvízvédelmi töltéseket), ennél a várható tetőzés mintegy 40 cm-rel fog elmaradni.  
Fényképek hamarosan!

2010. június 2., szerda

Ortorektifikáció

 
Végre sikerült ortorektifikálni az összes 1984-08-16 dátummal készült légifotót a Duna váci-ágáról. Az eljárás lényege, hogy nemcsak vetületi rendszerbe kellett illeszteni ezeket a fotókat, hanem egy domborzatmodellel is korrigáltam őket, hogy a távolságok egyezzenek a térképi távolságokkal. Egy kilométer út egy lejtőn ugyanis más hosszúságú, mint sík terepen, azaz térképen. A három átnézeti  képen látható az egyes szelvények elhelyezkedése. Szándékosan nem a legjobb minőségben, akinek szüksége lenne rájuk, azok kérjék ki a VITUKI-tól. Alattuk az EOV (Egységes Országos Vetület) 10.000-res térképei láthatók a vizsgált területről. A légifotók ennek a térképnek a koordinátáit vették át az ortorektifikálás során.



Az ortorektifikálást az ERDAS 9.3-as programban célszerű végezni, kell hozzá egy légifotó, egy már koordináta rendszerbe illesztett vetület, egy domborzatmodell (x,y,z koordinátákkal) és a légifotó adatai, mint például a fókusztávolság, keretjelek, és a fókusz középponti koordinátája.
Ha ezek nincsenek meg, kár belefogni, nagyon szétcsúszhat az egész. Nekem is becsúsztak 20-30 méteres hibák, ám ezeket az illesztésnél még lehet korrigálni. 

Az 1984-es légifotók jellemzője, hogy a stratégiai fontosságú területeket egész egyszerűen kivágták a negatívokból. A célterületen két ilyen rész található, a Szentendrei-sziget déli részének vízbázisa és a váci cementgyár kikötői része, utóbbi a Büki (Buki)-sziget nagy részét is eltüntette, sajnos. Ezeket a fotókat különösen nehéz volt illeszteni, ugyanis feltétel, hogy ezek az illesztőpontok egyenletesen oszoljanak el, de ha a kép fele eleve hiányzik az már eleve torzítja a végeredményt. A legnagyobb hibák a Szentendrei-sziget északi részén fordultak elő, ez visszavezethető a nagy szintkülönbségre.

 

Visegrádi-várhegy. A szabályos négyzet alapú légifotót ilyen alakúra "gyűrte" a domborzatmodell.
 


Ez a kép pedig akár rejtvény is lehetne, hol készült... Igazán kár volt szétvágni, egy egész sorozatot tettek használhatatlanná.

A légifotók 2000 méteres repülési magasságból készültek, 50.000-res felvételi méretaránnyal. A többi légifotóm alacsonyabbról készült, és a Duna-meder szűkebb környezetét láttatja. Gyakran csak az ártéri erdő és a vízfelület látható rajtuk ezért volt fontos, hogy előbb ez az illesztőpontokban gazdagabb területet illesszem először vetületi rendszerben, mert akkor a többi fotót már ehhez viszonyíthatom. Mondjuk a fehér foltok nem könnyítik meg a dolgomat, de így már fel lehet venni az 1984-es partszakaszt, ami az augusztus 16-i vízállást (reggel 228, este 225 cm - nagyjából középvíz) tükrözi. A napszakot meg lehet határozni az árnyékok szögéből.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...