2018. április 17., kedd

Kisoroszi árka


Kisoroszi és Tahitótfalu határában van egy fasor, amelyet már régen fel akartam keresni. Semmi különös, csak a szokásos nemesnyáras, amelyet talán papírgyártás nyersanyagnak telepítettek a Hatvannégyesek nevű domb csúcsához, megspékelve néhány magaslessel.

Izzik a galagonya

Ahogy az évek telnek egyre jobban fogynak a jó témák, egyre nehezebb olyan dolgot előbányászni, amiről még senki sem írt, ahol még senki sem járt. Mivel a Szentendrei-sziget áprilisban a legszebb, ideje volt felkerekedni, hogy be lehessen végre járni ezt a területet is!
   
Domborzati kontraszt: Erdő és mező találkozása
 
Tahitótfalu és Kisoroszi határán, az autóúttól közvetlenül északra található a Szurdok-tető nevű magaslat, a Szentendrei-sziget egyik legmagasabb csúcsa. A Hatvannégyesek dűlőhöz tartozó, 121,3 méter magas ormot sűrű és fiatal akácerdő borítja. Éles kontraszttal és 15-20 méteres szintkülönbséggel válik el a környező sík területektől, ahol mezőgazdasági művelés folyik. 

Háttérben a fasor, mögötte a Börzsöny és a Naszály közti dombok

Ez a sík terület sem teljesen sík, észak-déli irányban húzódó mélyedés fut rajta keresztül, mely pontosan a Hatvannégyesek csúcsától tart az út felé, majd nehezen nyomozható szakasza valahol a Kecske-szigetnél éri el a Dunát. Ez a mélyedés helyenként nem éri el a 102 méteres szintet. Mivel ennél a szintnél a dunai árvizek általában magasabban tetőznek nem ritka, hogy Kisoroszit elvágja a víz a külvilágtól, egy különálló szigetté alakítva a falut. Ez a különállás a későbbiekben még elő fog kerülni!

Árokban nőtt nyárfák

Az 1113-as útról letérve egy földút halad az erdő-mező határon. Jobbról az akácos homokdombok, balról a zöldülő mező kísér. Az út szélén már megjelentek az első virágok, fürtös gyöngyikék, kutyatejfélék virítanak a homokos talajon, felettük már virágzik a szegélytársulások fő faját adó kökény (lásd kezdőképen). 

Egész réteket színez kékre a fürtös gyöngyike (Muscari neglectum)

A nyárfákból álló fasor 1,5 kilométer hosszú és körülbelül 40 méter széles, azaz nem klasszikus fasor, inkább egy hosszúkás véderdőnek tűnik, amely észak felől védi a szél ellenében a szántóföldeket. Ez az erdősor a már említett négy kilométer hosszú árokban nő, amely a Verőczei-sziget keresztgátjától indul és a mai napig könnyen felfedezhető bármilyen légifotón vagy műholdképen. Talajszintről is, bár az erre autózóknak valószínűleg meg sem fordulna a fejében, hogy a távoli fasor egy régi és jelentős Duna-meder mementója. 

Telepített nyáras

Ez a meder valószínűleg már akkor megvolt, amikor a Duna a Szentendrei-szigetet több különálló és gyakran változó szigetmagra osztotta. Ezek a szigetmagok mint hajóorrok emelkednek ki az ártérből, csúcsuknál a legmagasabbak, majd fokozatosan laposodnak el folyásirányban. A legészakibb szigetmagon terül el Kisoroszi, a soron következőt pedig a Szurdok-tető és a Hatvannégyesek homokdombja jelöli. Érdemes felkapaszkodni a fiatal akácerdőbe, ahol könnyen elképzelhető, amint a jégkorszak végén lábainknál sekély és hordalékos Duna hömpölyög, miközben a metsző hideg szél folyamatosan kergeti a futó homokot a folyóból kiemelkedő halmokon.

Hatvannégyesek: az egykori sziget pereme

A szigetmag anyaga több helyen ásó nélkül is nyomozható; például a haszonállatok taposása nyomán felszakadó növényzet helyén, ill. a dombok tetején látható rókalyukaknál (lásd alábbi kép).

Lokális magaslat rókalyukakkal

Mindaddig, amíg a nemesnyárassal beültetett árokban a Duna vize folyt Kisoroszi egy saját, különálló szigettel rendelkezett, amelyet az egyszerűség kedvéért korábban csak Kisoroszi-szigetként említettünk. Mint ahogy már arról is volt szó, hogy a település bizonyára ebből a földrajzi okból tartozott Nógrád megyéhez és nem Pilishez, mint a Szentendrei-sziget többi települése. De vajon mikor tűnt el ez a meder végleg?

A "Kisoroszi-sziget" 1770-ben

A Kisoroszi-sziget megszűnése, azaz az árok betemetődése természetes folyamat eredménye volt, mint ahogy a többi szigetmag összeforrása is. 1770-ben még megvolt, legalábbis az emléke. A nagyobb árvizeket továbbra is levezető medret ("Vena per quam excesivo modo exundante Danubio majores transiverunt naves"térképen még a XIX. században is jelölték. Sorsát az árvízvédelmi töltések és a parti szűrésű ivóvízkutak telepítése pecsételte meg. Az árok olyan szakaszait, ahová nem ér el a telepített nemesnyáras a nagyüzemi mezőgazdasági művelés egyengette el. 

"Vena per quam excesivo modo exundante Danubio majores transiverunt naves"

Mindezek ellenére legutóbb 2013-ban is megtelt a meder Duna vízzel, bár ekkor az egész környék vízben állt, az egykori meder vonalát azonban kirajzolta az árokban nőtt nyárfasor.

2018. április 5., csütörtök

Hárosi összefoglaló


Szigetszentmiklós 1778-as térképének bal felső sarkában ott találjuk a Háros-szigetet és szinte minden információt, amit már mi is megírtunk a sziget történetéről. Aki nem szeret sokat olvasni az alábbi ábra tökéletesen összefoglalja mindazt, amit tudni érdemes erről a dunai szigetről.

Háros falu és Háros-sziget, 1778 (forrás: maps.hungaricana.hu)

Avagy 10 dolog, amit nem tudtál a Háros-szigetről (ha nem olvasod a Dunai Szigetek blogot):
  • A Háros-sziget annak ellenére, hogy most Budapest XXII. kerületéhez, azaz a Dunántúlhoz tartozik egykor közelebb feküdt a Csepel-szigethez.
  • Ezért kapta nevét Háros településről.
  • Háros település 1838-ban néptelenedett el teljesen, a jeges árvíz következtében. Templomának dombja még látható a térképen.
  • A Hárost hívták még Fácán-szigetnek is, ugyanis vadasparkként funkcionált meglehetősen sokáig.
  • Ezért épült rá egy vadászház (Jägerhaus) a régi templom (Alte Kirche) romjaiból és romjai közé
  • Ez az öreg templom az 1264-ben alapított, Szt. Eusztákról elnevezett kolostor volt.
  • Romjai a XIX. század végén még álltak, jelenleg nyomát sem lelni.
  • Szt. Euszták monostora feltehetően már a török hódítás előtt elnéptelenedett a Duna megemelkedő vízszintje miatt, amely révén a sziget lakott területből ártérré vált.
  • A Háros mellett volt még két sziget a tétényi oldalon, a Mészáros-sziget északon és egy névtelen sziget délen, amely manapság már a Háros szigetbe olvadt.
  • A csepeli oldalon látható Fischerhütten kifejezés emlékeztet minket Halásztelekre, bár ez utóbbi Tököl része volt sokáig Herminatelep néven és kilométerekkel délebbre található. 


2018. április 1., vasárnap

Dunai felhők fotópályázat


Immár a hatodik Dunai Szigetek fotópályázat indul útjára! 2018-ban a folyó feletti légkörben lebegő apró jég ill. vízcseppekre és ezek által alkotott formákat helyezzük a fényképezőgépek fókuszába. A pályázat témája idén hosszas gondolkodás után viszonylag egyszerű lett: dunai felhők. Viharfelhők, bárányfelhők, cirruszok és kumuluszok a Duna felett.  


A 2018. évi Dunai Szigetek fotópályázat témája: 
Dunai felhők.

A képeken szerepeljen valamilyen felhő, de legyen rajta a Duna is. Hogy ez egy hajó ablakában megcsillanó esti napsugár elé bekúszó felhő, vagy a hullámzó vízen tükröződő vihar, vagy csak egy ártér felett átvonuló bodros bárányfelhő-nyáj lesz a fényképező fantáziájára van bízva.

Viharfelhő Dunakömlődön

Archív, fekete-fehér képekkel is szabad nevezni, de ilyen csak egy kép legyen a maximum a nevezésenként beküldhető háromból. A photoshop használatát nem tudom és nem is akarom megtiltani. Se eddig beküldött, máshol megjelent képet, se más munkáját, se montázst (több képet egybe szerkesztve) ne küldjenek be. Rossz minőségű és telefonnal készített képet sem érdemes beküldeni, mert igencsak silányul mutatnak majd a többi között. Az utóbbi évek rossz tapasztalata miatt csak olyan képet fogadok el, amelynek van címe. Az már mindegy, hogy a cím a DSC00001, vagy valami komolyabb szöveg, de feltétel, hogy valamit találjunk ki. Nem árt ha van hozzá leírás is, hol és mikor készült a kép.



A díjazás:


1. helyezés: 1 db 1 éves Élet és Tudomány előfizetés és egy családi belépő az esztergomi Duna Múzeum Látványtárába!

2. helyezés: 1 db 1 éves Földgömb magazin előfizetés, a magazin régebbi példányai és egy családi belépő az esztergomi Duna Múzeum Látványtárába!

3. helyezés: Janata Károly-Selmeczi Kovács Ádám: A Duna-Ipoly Nemzeti park c. könyve és egy családi belépő az esztergomi Duna Múzeum Látványtárába!

4. közönségdíj: Gilányi Magdolna: A Margitsziget 19. századi fényképeken c. könyve



Pályázat zárul: 2018. május 5. (szombat) dél
Szavazni ezután egy hétig lehet, május 12-én délig.
Eredményhirdetés: május 13-án, vasárnap.

A szavazás menete: a tavalyi fotópályázaton már működött az az elv, miszerint aki veszi a fáradságot és beküld legalább egy képet, az szavazhat a többiek munkájára. A szavazatot május 5. után, emailban fogom kérni. Ez elsősorban azért van így, hogy fényképezésre ösztönözzük az olvasókat, másrészt pedig azért, nehogy a legtöbb "ismerőssel" rendelkező fényképész nyerjen (arra ott van a közönségszavazás). Újonnan bevezetett szabály (az elmúlt években megfigyelt szavazati hajlandóság miatt), hogy csak olyasvalaki képe nyerhet, aki maga is vette a fáradságot, hogy szavazzon. A beérkező képeket folyamatosan fogom feltölteni a Dunai Szigetek facebook oldalára és ide a blogra is, ahol már mindenki szavazhat a leendő közönségdíjas fényképre. Szóval érdemes igyekezni a beküldéssel, aki a közönségdíjra pályázik.

A facebookon létrehozunk egy albumot, ahol egy "like" egy pontot ér, egy megosztás pedig hármat. Akinek nincs facebookja, az a fotópályázat aloldalán saját névvel kommentben szavazhat, ezek mindegyike ugyanúgy 1 pontot fog érni. Amennyiben a fotósok körében megtartott szavazáson szavazategyenlőség alakulna ki, akkor a közönség véleményét vesszük figyelembe a végső sorrendnél.
 
Felhők Dunaharaszin

A fényképeket kizárólag az alábbi címre lehet beküldeni (nem a facebookon!!!) és ugyanitt, vagy a facebook oldalunkon lehet érdeklődni, ha valami kérdés merülne fel a fotópályázattal kapcsolatban:

dunaiszigetek@gmail.com

Mindenkinek kellemes tavaszi fényképezést kívánok!


Szávoszt-Vass Dániel

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...