2017. november 18., szombat

Békavári Vitéz-telep


Idén már volt egy bejegyzés (Párhuzamos félsziget-rajzok), amelyet a nemrég újra megjelenő Várak Kastélyok Templomok magazinban megjelenő Várkutató Napló ihletett. A Baracskai-Duna mellett magasodó Küllőd/Kolluth Békaváráról szóló lett volna a második, de ezúttal megelőztek, így kénytelen leszek másról (is) írni.  

Altschloss - Kolluth

Békavár egy aprócska, 87 méteres magaslaton emelkedett a Duna árterén, Küllőd/Kolluth egykori sváb telepesfalutól nyugatra. Küllőd a második település Hercegszántótól délre, a Vajdaság északnyugati csücskében, manapság az elüldözött németek helyére telepített szerbek élnek benne. Egészen szokatlan hely ez egy vár számára messze benn a dunai ártéren, mint ahogy a vár neve is szokatlan. Ellipszis alakú területe mindössze 80*40 méteres, egyetlen fennmaradt ábrázolása a II. katonai felmérés térképlapja. Mindezt csak azért írom le, hogy aki nem szokott beágyazott linkekre kattintani, az is tisztában legyen valamennyire a mostani cikk helyszínével. 

Békavár magaslata

Ugyanis a teljes történet, amely általam ismeretlen és megszerezhetetlennek tűnő forrásokból is táplálkozik a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum blogon olvasható. Mindenkinek szeretettel ajánlom, a folyó egy olyan részletével foglalkozik magyar nyelven, amely számunkra szinte teljesen ismeretlen!

Azonban ezek a források sem említenek Békavárral kapcsolatban egy érdekes dunai hagyományt, mely Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye leírásában szerepel: 

"Küllőd tágas határában, a falutól éjszakra, a hol a Duna kiöntései rétséget alkotnak, van a hajdani Békavár község helye. Az 1768. évi kamarai térképen is szerepel még, sőt újabban a romjaira is ráakadtak. A castrum Bekawar romjairól Csánki is megemlékezik. Okleveles nyomok szerint a küllődi várral azonos, melyet 1482-ben Geszti Mihály uralt, a várnagya pedig Kis Mihály volt. A hagyomány szerint ez a vár a dunántúli Kiskőszeg hegyivárral lánczczal volt összekötve, hogy a Dunán megállítsák a hajókat."

Békavár dombocskája a maga 87 méteres magasságával — amely a vár fénykorában lehetett magasabb is — az ártér fölé emelkedett. De nem annyira, hogy a tőle hat kilométerre lévő Kiskőszeggel lánc kösse össze. Értelme sem lett volna, de hát szinte minden Duna menti várnál megjelenik a folyót lezáró lánc, vagy a folyó alatt ásott menekülő alagút legendája. 

A Párhuzamos félsziget rajzok c. írásunkban már említett, Küllődtől délre található Szond település a XVIII. század végi árvizek következtében ugyanilyen magasságban települt újra, az itt található erődített félsziget a Békavárnál 3-4 méterrel alacsonyabb helyzetben volt. Tehát a Békavárat viszonylag ritkán önthette el a Duna. Pusztulását a török hadak előrenyomulása okozhatta, nem is valószínű, hogy ostrom során esett el, őrsége feltehetően még a harcok előtt kereket oldhatott. De ezt csak egy alapos régészeti feltárás bizonyíthatná. 

Négyszáz évvel a vár pusztulása után érdekes jelenség zajlott le nem messze tőle. 1941-ben, amikor a szétesett Jugoszlávia ellen viselt rövid háború után a magyar csapatok visszafoglalták a Vajdaságot és a Baranya háromszöget egy új település jelent meg a vár tövében. 

1941. Vitéz-telep

Mintha a vár későbbi leszármazottai tértek volna vissza. Küllődtől nyugatra létrejött egyetlen utcával egy Vitézi telep névre hallgató településrész/tanya/falu. De mit keresett ez a kis telep a Duna árterén 1941-ben? És mikor került oda?

A terület ekkoriban már mentett ártér volt, közvetlenül a Baracskai-Duna partján ott látjuk a töltés nyomvonalát. Hasonló nevű telepek máshol is létesültek, például a legutolsó képen látható Bács nagyközség melletti Bács-Vitézfalu. A név alapján nem tévedünk nagyot, ha a telepítésüket összekapcsoljuk az 1920-ban alapított Vitézi Rend működésével. A Vitézi Rendet Horthy Miklós alapította, olyan katonák és családjuk számára, akik kitüntették magukat az első világháború harcaiban. A tagjait az Országos Vitézi Szék földhöz juttathatta, számukra kisbirtokokat alakított ki. 1938 után a birtokvásárlás az újonnan visszaszerzett területekre is kiterjedt, amelyek közül a legnagyobb szabad földterület a Bácskában áll rendelkezésre. 

Vitéz-telep hűlt helye

Ennek népességföldrajzi okai voltak. 1920 után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a maga vitézi rendjét a dobrovoljácokat telepítette le a Bácskába. A Montenegróból, Boszniából és Szerbiából származó önkéntes katonák átlagosan 8 hold földet, házhelyet és adókedvezményeket kaptak. Telepeik az új határhoz közel húzódtak, mert a helybéli lakosságot nem tartották megbízhatónak. Különböző számítások szerint 6-7000 család kapott így földet, összesen 53465 katasztrális hold (=30767 hektár) területen. 

Az 1941-es bevonulás után a dobrovoljácok és családjaik nem maradhattak Magyarország területén, szinte azonnal megindult az internálásuk. Az általuk szabadon maradt telepeket a magyar Vitézi Rend kapta meg részben (13445 katasztrális hold, 7737 hektár). A nagyobbik részre a bukovinai csángókat telepítették Romániából. Egy Szeptember 25-i rendelet változtatta meg a dobrovoljác telepek nevét, az új nevek között többségben voltak a vitéz, Hadik, András és Isten nevű falvak, de előfordult egy Horthyvára is. 

Ez a rendelet azonban nem említette Vitéz-telepet, így feltehetően ez a falu egy korai "zöldmezős" vitézi beruházás lehetett. Mivel már az 1941-es katonai felmérésen is szerepelt, a küllődi telep lehetett a legelső vitézi földosztás a Bácskában. Ugyanezen a térképen még egy vitézi település szerepel; a Bács melletti Bács-vitézfalu, amely egy Tomityevó nevű négyutcás dobrovoljác falu átnevezésével jött létre. 

Bács-vitézfalu 1941.

Ha laktak is valaha a Küllőd melletti Vitéz-telepen, 1944-ben ugyanúgy kellett menekülniük, mint békavári elődeiknek 400 évvel korábban. A telep helyén ma szántóföld található és csak a közeli Békavár dombja emlékeztet csupán a táj vitézi múltjára. 



Ajánlott és felhasznált irodalom:

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...