2016. október 29., szombat

Állandóan változó Duna


Nem könnyű még egy alig ötven éves, repülőgépből készített Duna fotót sem beazonosítani. Hiszen elegendő két sarkantyút építeni a folyóba és az utókor már hiába fogja keresni az adott folyószakaszt. 


Facebook oldalunkon egyetlen helyes megfejtés sem született a fenti képpel együtt közzétett "Hol járunk?" kérdésünkre. A képet Gallé Miklós fényképezte valamikor a '70-es - '80-as években, repülőgépből. Korábban már találkozhattunk az ő képeivel, pl. ebben a bejegyzésben.
Látunk két szép sarkantyút a folyó bal partján (áramlási nyomokból meghatározva), egy települést szép jegenyesorral, egy másikat a túlsó parton, valamint egy patak mesterséges medrét és torkolatát, de például a tájolás már nem mutat valós irányokat.

Az alábbi, 1984-ben készült légifotó nyújt némi segítséget a helyszínről, valamint a Duna-meder változásainak jellegéről:


A kép meghatározásának nehézsége abból fakad, hogy ma már alig látszik valami a sarkantyúkból, egy hatalmas ártéri erdő nőtt fel a Duna és a patak által idehordott üledéken. 1984-ben már homokpadokat látunk lágyszárú növényzettel. A bal oldali zátony íve pedig már előre jelzi azt a területet, ahol később ártéri erdő fog nőni. 


És így néz ki mostanában a terület az első kép irányába forgatott GoogleEarth. Körülbelül 1600 méter hosszan képződött új ártéri erdő a mederben, kétszáz méterrel szűkítve a folyó keresztmetszetét. Két kis öböl jelzi a sarkantyúkat, a yachtkikötő pedig egyértelműen meghatározza melyik településen járunk. 

Innen már könnyű kitalálni?

2016. október 19., szerda

Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Magyarországon


A Dunai Szigetek által az 1838-as jeges árvíz táblái után vezetett nyomozás eddig Szentendre, Budapest és Esztergom városokra terjedt ki, mivel ezeken a településeken találhatók meg ezek az árvízi emlékek a legnagyobb koncentrációban. A cikkek elkészülésével párhuzamosan kaptunk fényképeket táblákról szerte az országból, ezek összesítése azonban még további feladatot igényel, hiszen a témát eddig nem dolgozta fel senki és az árvíz olyan nagy területen pusztított, hogy akár a Dunától húsz kilométeres távolságban is bukkanhatunk 1838-as árvíztáblákra.

Éppen ezért elsődleges feladat, hogy behatároljuk azt a területet, ahol az árvíz pusztításának mértéke feltételezheti, hogy a helyreállítás során állíthattak ilyen táblákat. 

1838. márciusában az első komolyabb jégtorlasz a dömösi kanyarban, majd pedig kisoroszi felett, a Szentendrei-sziget csúcsán keletkezett. E jégdugó mögött felduzzadó Duna pusztította el Esztergomot, de a hatása egészen a Vág torkolatáig, éreztette a hatását. Tehát az egyik kezdőpontunk Komárom lesz, mely felett nem várható, hogy 1838-as árvíztábla bukkanhat fel. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy  a Dunán egészen az Ipoly torkolatig két ország osztozik és a szlovák oldal településeivel a magyar irodalom nemigen foglalkozik. Komárom alatt az első fellelt árvíztábla Dunamocs községből származik, de találhatunk két másikat még ugyancsak a dömösi jégdugó felett Szobon és Párkányban. 

Miután a kisoroszi jégdugót az irgalmatlan nagy víztömeg kimozdította a helyéről a lezúduló jeges víz utolérte a Vác alatt már megindult zajló jégtömeget és újabb dugó alakult ki, mely Vác városát pusztította el. Éppen ezért nem véletlen, hogy Vácott is találkozhatunk 1838-as árvíztáblával.

Budapest árvíztábláit a Csepel-sziget csúcsán feltorlódó jégnek "köszönhetjük". Sajnos a témával foglalkozó irodalom hajlamos a jeges árvíz történéseit kizárólag Budapesten tárgyalni. Holott a pestbudai apadás nem hárított el minden veszélyt a folyásirányban következő duna-menti településekről. 

A Csepel-sziget csúcsától mindössze Ercsiig jutott el a jégdugó, ott ismét gátat képezett a folyón. A feltorlódó víztömeg oldalirányban tért ki, elárasztva az egész Csepel-szigetet. A Duna átzúdult a Ráckevei-ágba és onnan szétterjedt a Duna-Tisza-közének laposabb részein. Víz alá került Szabadszállás, Kunszentmiklós, Dabas lakosai is láthatták a Dunát a falu szélén, 15-20 kilométerre a főmedertől. Később Dunaföldváron is kialakult egy jégdugó, az itt kilépő víztömeg egy korábbi Duna-mederben a Vajas-éren keresztül folyt le. Elárasztotta Soltot, Kalocsát, mielőtt Baja felett visszatért a régi mederbe. A jobb part a löszfalak miatt inkább védve volt, de Tétény, Érd, Ercsi ugyancsak víz alá került. Érden ennek emlékét táblán is megörökítették. Jégdugó keletkezett Paks felett az imsósi kanyarulatban, majd pedig Tolna alatt a borrévi kanyarulatban, ahol mostanában már nem a Duna, hanem a Sió folyik. Ez a jégdugó okozta a Sárköz pusztulását. A jeges áradatot a bátai löszvonulat kényszerítette vissza a régi mederbe.

Baja alatt az ár kezdett ellaposodni, de még a Dráva-torokban is éreztette a hatását. Az árvíz pusztításait egészen Újvidékig dokumentálták, bár ezen az alsó szakaszon jobbára az elárasztott veteményesek és nem a rombadőlt falvak kerültek bele az összeírásokba. 

Valahol Baja környékén kell tehát meghúznunk az 1838-as árvíztáblák előfordulásának legdélebbi pontját.

Ez a bejegyzés koránt sincsen még készen, hiszen előkerülhetnek a Komárom-Baja szakaszról még eddig lappangó, vagy nem dokumentált árvíztáblák is. Ebben szeretnénk az olvasók segítségét is kérni; ha van tudomásuk ilyen árvíztábláról kérjük fényképezzék le őket és küldjék el a Dunai Szigetek blognak! 

Az esztergomi, szentendrei és budapesti táblák már megvannak, róluk az alábbi linkeken lehet olvasni:


Dunamocs (Orosz Örs gyűjteménye)

Párkány Fő utca 57 180 cm magas (kép forrása)

Kopott tábla Szobon, a Lutzenbacher kastély kőkerítésén
 
Nagymaros, Váci út - Fő tér sarkán.

Vác, Budapesti főút (forrás)

Érd-Ófalu Antonovics kocsma falán

Uhlarik János mérnök 1837 és 1863 között lakott Adonyban, és a Zichy grófok lángi ágának volt uradalmi mérnöke. 1840. február 3-án ezt jegyezte fel naplójába: 
"1838. márciusi jeges árvíz mérésére megtettem és az Urasági Duna melléki Vadász lakban a Nagyságos megyétől készíttetett víz magasságának mutató kövét bé falaztattam. Meszlényi esküdt és Balassa mérnök urak jelenlétében."

Amikor Uhlarik 1863-ban utódjának átadta a mérnöki irodát, akkor a jel befalazásáról készült jegyzőkönyvet is átadta. Sajnos a "Vadász lak" a XIX. század elején lebontásra került, a befalazott kő eltűnt.

2016. október 13., csütörtök

Az év dunai szigete - 2016

A Dunai Szigetek blog immár negyedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. Október 13-tól December 31-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.

Baktay Ervin éppen a 2015. év dunai szigetén készül kikötni

A versenynek fő célja az, hogy jobban megismerhessük A Duna-völgy eldugott, de annál érdekesebb szegleteit. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelle-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Ez már a harmadik alkalom, remélhetőleg sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is híre megy az országban.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget

Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a selejtező során. ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, kezdve azzal a szigettel, amelyről mi gondoltuk azt, hogy mindenképpen itt a helye a szavazáson:


Hajdanvolt Fürdő-sziget, Budapest

"Ez az 1874 óta már nem létező sziget a Margit-szigeten valamivel felül még a múlt években csekély vízálláskor látható volt, mint hosszú, keskeny zátony. Ezen, mintegy 4 lábnyi Dunavizálláskor, 700 lépés hosszú és mintegy 150 széles szigeten nem kevesebb mint 50-60 meleg forrást számoltak meg a zátony Buda felőli részén. Ma már a szabályozás kotrógépe a Duna fenekével egyenlővé tette e szigetet s a rajta volt források csak a Duna fenekén fognak felbuzogni s talán, mint ezelőtt mindig, meggátolni a Duna befagyását környékükben."  
Rendhagyó szigetet nevezünk, ugyanis budapesti sziget még nem szerepelt az év dunai szigete szavazáson és olyan sem amely már nem létezik. A Fürdő-sziget az Árpád hídtól északra, a pesti parthoz közel terült el. Egy jeges árvíz letarolta róla a fákat, de meghagyta a római fürdő nyomait, amit Szabó József az 1860-as években még dokumentált az itt feltörő hévforrásokkal együtt. Idén újra a kutatások előterébe került a sziget, egy esetleges győzelem még több ember figyelmét hívhatja föl arra, hogy milyen értékeket pusztított el a folyószabályozás.


Szalki-sziget, Dunaújváros

Második helyen vívta ki a továbbjutást a selejtezők során a dunaújvárosiak kedvelt üdülőszigete, a Szalki-sziget. Idén itt tartották meg a Rockmaratont, de az év többi részében csendes parkosított sziget. Történelméről illik tudni, hogy a közelében állt a legelső római tábor, majd a helyén és köveiből épült Pentele monostora, amelyet azóta elnyelt a Duna. Mellékágában kapott helyet Dunaújváros kikőtője, de ennek ára az volt, hogy a megközelíthetőség miatt töltésen épült utat és vasutat vezettek rá, így ma már csak félsziget. Remek halászcsárda, kemping, szabadidőpark található, így szavazás után érdemes személyesen is felkeresni!


Zebegényi-sziget, Zebegény

A tavalyi második helyezett Zebegényi-sziget újra próbát tesz. A Dunakanyarban található valódi sziget fiatal képződmény, az előző századfordulós térképek még nem jelölik. Száraz lábbal megközelíthetetlen, és éppen ez adja a varázsát. Kavicszátonyain helybéliek és vízitúrázok telepednek meg nyaranta, télen a vízimadarak veszik birtokba. Kis híján eltűnt a Dunáról, a nagymarosi gát által felduzzasztott víz teljesen elárasztotta volna. Szerencsére nem így történt, ezért a Fürdő-szigettel ellentétben egy valódi szigetre szavazhatnak!






A szavazás 2016. december 31-én éjfélkor zárul. Eredményhirdetés a 2016-os évzáró bejegyzésben!

2016. október 5., szerda

Az "Év dunai szigete" szavazás selejtezője 2016

Elérkezett a Dunai Szigetek blog talán legjobban várt eseménye; a negyedik év dunai szigete szavazás. Első alkalommal még nem tartottunk selejtezőt, az új rendszer 2014-ben indult. Tavalyelőtt 10 szigetet neveztek olvasóink, tavaly 14-et, utóbbi számot sikerült idén még kettővel meghaladni, így idén 17 szigetes listából lehet szemezgetni a selejtező szavazásának egy hete alatt. A nevezettek között megtalálható egy már nem létező és egy fiktív sziget és a tavalyi szoros versenyben lemaradt második, Zebegényi-sziget is. Lesz alkalom tehát a javításra. Van továbbá két Pap-szigetünk, Szentendréről és Dunapenteléről, Dunaújváros ezen kívül még egy szigettel képviselteti magát. Két szigete szerepel Bajának is és van két viszonylag ismeretlen szigetünk a Ráckevei-Dunából és a déli orszéghatár közeléből.


Tavalyelőtt összesen még csak 436 szavazat érkezett, tavaly már 1716, remélem sikerül ezt meghaladni és így nagyobb hátszéllel juthat be a döntőbe a 2 legjobb. Akik mellé majd jön egy harmadik a döntőbe; a Dunai Szigetek blog jelöltje. A szavazás 2016. október 12-én éjfélkor zárul és másnap estétől következik a döntő, mely december 31-én fejeződik be.

Íme a választék:





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...