2014. december 27., szombat

A hódok második bejövetele



Alig két hete írtunk arról, hogy milyen hidrológiai folyamatok játszódtak le a Gödi-sziget mellékágában az elmúlt években. Részben volt szó arról, hogy a zátonyon fiatal csemete fűzfák fenyegetik a mellékágat teljes elzáródással. Nos, a természet válaszolt, ugyanebben a parti fűzerdőben, ugyanekkor vandál pusztítás nyomaira leltek. 


Körülbelül tucatnyi fiatal fűz hever vízbedőlve a Gödi-sziget északi csúcsánál. Vannak olyan magányos csonkok is, amelyeknek a felső része nem található már a parton, valószínűleg ezeket már elvihették. Messziről úgy tűnik, mintha szándékos természetkárosítás történt volna, és valljuk meg nem véletlenül ez jut először az eszünkbe, hiszen ez sokkal gyakoribb errefelé, mint a valódi ok. Közelebbről megszemlélve a pusztítást már a laikusok is kételkedni kezdenek, merthogy a törzseken nem vágás, hanem rágásnyomok láthatók. Márpedig vízparton semmi más nem képes fogaival kidönteni egy combnyi vastag fát, mint a hód. Hogy pontosabbak legyünk, jelen esetben az eurázsiai hód (Castor fiber). 


Merthogy létezik a kanadai hód is. Ők Észak-Amerikán kívül pl. Finnországban is élnek, ezek a hódok szoktak patakot duzzasztó gátakat és hatalmas hódvárakat építeni. Eurázsiai rokonaik az ilyen mértékű természetátalakításban nem jeleskednek. Fákat is csak télen döntenek és nem is mindegyiket. Mivel a hódok a folyó 20-30 méteres körzetén belül tevékenykednek, elsősorban az ebbe a sávba eső fák vannak kitéve a rágásnak. Itt is főleg  a fűz és nyárfélék (puhafák), míg például az égert kifejezetten kerülik. 

De miért döntik ki a fákat?


Ősszel a hódok étrendje drasztikusan megváltozik. A parton elfogynak a lágyszárú vízinövények, ezért a hódok máshol keresnek friss, tápanyagban gazdag hajtásokat. Az őszi átállás kritikus a hódok szempontjából, az emésztőrendszerük átalakul, ami a fitatalabb egyedeket igencsak megviseli. Késő ősszel és télen elsődleges táplálékforrásuk a fák vékony ágai és rügyei, amit viszont elsősorban a testalkatuk miatt képtelenek elérni. Hihetetlenül hangzik, de egy jól megtermett, tömzsi hód elérheti a 30 kilogrammos testsúlyt. Mit lehet ilyenkor tenni? 


Ki kell dönteni a fát! Egy combvastagságú fűzfa elcsócsálásához egy kifejlett hódnak egy éjszaka sem kell. A fák törzsén homokóraszerű rágásnyomok láthatók, az így elvékonyodott törzs könnyen törik és általában arra esik, amerre már amúgy is meg volt dőlve -  a vízbe. A vízben úszkálva a hódok már könnyedén elérik a rügyeket. A friss ágakat tutajokba gyűjtik, így ha esetleg a folyó (és vele a hódvár bejárata) be is fagy, a jég alatt is találnak táplálékot. 


A hódok állkapcsa igen erős, két szemfoguk állandóan nő. A fogakat borító narancssárga zománc ellenállóbb, mint a belül lévő fehér dentin, az eltérő kopás miatt éles vésőszerű élek jönnek létre, amivel könnyen el lehet majszolni egy fa törzsét. A hód nem egy vérengző állat, de volt már arra is példa, hogy emberre támadott, és a magharapott ember egyszerűen elvérzett


A hódok bundája egy időben keresett árucikk volt, a vízhatlan, sűrű és meleg prémből téli ruhákat és sapkákat varrtak. Ugyancsak népszerű gyógyszerészeti és kozmetikai alapanyag volt a hódpézsma, az a mirigy amellyel az állatok megjelölik a területüket. Ráadásul a konstanzi zsinaton, a XV. században a hódot "halnak" nyilvánították, ekkortól fogyaszthatóvá vált böjti időszakban is. Ez a három ok, megtetézve a folyószabályozások árterekre gyakorolt hatásával együttesen vezetett oda, hogy a hód százötven évre eltűnt nem csak Magyarországról, de Európa nagy részéről is.


Éppen ezért hatalmas meglepetés, hogy immár a Gödi-szigeten is hódnyomokra bukkanni.  


Érdemes tehát szólni arról is, hogyan zajlott a hódok második bejövetele Magyarországon. 


Magyarországon a XIX. század közepe és a XX. század utolsó évtizedei között az átlagember hódot legfeljebb állatkertben láthatott, a rendszeres vadászat és az árterek átalakítása nyomán. Hazánkban utoljára 1854-ben lőttek hódot éppen a Duna mentén, Ácsnál. 1856-1865 között még három alkalommal jegyezték fel, hogy valaki látott hódot, utoljára ugyancsak a Duna mentén Zimonynál. De nem csupán Magyarországról tűnt el ez a megtermett rágcsáló, hanem szinte egész Európából. Mindössze három elszigetelt populációja maradt fenn Norvégia Telemark tartományában, a Rhone alsó folyásánál, valamint az Elbán Dessau és Magdeburg között. 

A hódok elterjedése Európában

Amikor Magyarországon elkezdődött a hódok visszatelepítése 1991-ben, Európában már kissé jobban állt a helyzet. Svédországból 1873-ban tűnt el az utolsó páldány, de norvég egyedekkel már 1922-ben pótolták a hiányt. Bajorországba (1966) az elbai populációt telepítették vissza, ezt folytatták az osztrákok (1976) és innen került végül néhány elkóborolt (vagy árvíz által elsodort) egyed az 1980-as évek közepén Magyarországra, a Szigetközbe. Az első tudatos hód-visszatelepítésre 1991-ben került sor, ekkor hét bundás jószágot ereszettek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Tiszafüredi Madárrezervátumban a Tisza-tavon. 

Pici hód. Fénykép: WWF

1997-ben a horvát Dráva-szakaszra telepítettek 29 Bajorországból származó hódot, ők később elterjedtek a magyar szakaszon és a környékbeli patakokon is. A Duna mentén spontán felbukkantak egyedeik a Szigetközben, Dunaalmás, Neszmély, Esztergom, Csepel-sziget, Paks környékén, ehhez adódik most hozzá a Gödi-szigeten tapasztalt hódelőfordulás. 1996-tól a WWF osztrák tapasztalatok alapján kezdte meg a céltudatos hód-visszatelepítő akciókat. Gemenc területén két év alatt 33 egyedet engedtek szabadon, 2004-re a számuk lecsökkent ezért újabb húsz hóddal toldották meg a populációt a Sió-torkolatnál és Béda-Karapancsán. A Duna-táj mellett kerültek hódok a Hanságba, a Felső-, Közép- és Alsó-Tiszára. A visszatelepítések után így nézett ki a hódok magyarországi elterjedése: 

A hódok előfordulása Magyarországon (WWF, 2007)

A legnagyobb hódpopuláció a Szigetközben él, itt a 2003-as állományfelmérés 280 egyedre becsülte a számukat, amely 80 különálló hód-territóriumot jelentett. Az egyes hódcsaládok fafajtól függően 0,5-2,5 kilométeres partszakaszokat tartanak ellenőrzésük alatt, melynek határait a pézsmamirigyük váladéka jelöl ki. 

forrás: Bozsér Orsolya

A magyar hódok közül kétégtelenül a leghíresebb a lágymányosi Kopaszi-gát hódja lett. Róla cikk is született az Urbanista blogon, köszönhetően annak, hogy Horváth Ádám az év természetfotósa versenyében a róla készült képpel "Kezünkben a Föld" kategóriában első díjat nyert. 

A Kopaszi-gát hódja. Fotó: Horváth Ádám

Előre borítékolható, hogy a hódok újbóli elterjedésével párhuzamosan egyre nőnek majd a partmenti telepített erdőkből érkező panaszok. Kidöntött fák, elpusztult fasorok, megcsócsált nemesnyárasok nyomán éleződni fog az ellentét a természetvédelem és az gazdasági érdekek között, főként azután, hogy ezek a bundás jószágok elkóborolnak a kontrollált betelepítések helyszínéről és olyan területeken is felbukkannak, ahol már egyértelműen kártevőként fognak tekinteni rájuk. Ilyen esetben sem a vadászat a megoldás, hanem a befogás és az ezt követő újabb áttelepítés. Fontos tudni, hogy a hód védett állat, így az általa okozott bármiféle kár a tulajdonost terheli a Természetvédelmi Tötvény szerint. Éppen ezért a tulajdonosnak kötelessége, hogy a birtokát megvédje a hódoktól.


Mindenesetre szeretettel várjuk olvasóink további bejelentéseit; hol láttak még hódokra utaló nyomokat a Duna mentén! Továbbá nagyszerű lenne, ha sikerülne a gödi hódot lencsevégre kapni!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

Amit a hódról tudni érdemes - WWF füzetek 26.
Európa legnagyobb rágcsálója 
Bozsér Orsolya: Szigetközi hódparadicsom
V. Molnár Orsolya: Túl sikeresen telepítettük vissza a hódokat - Origo.hu


21 megjegyzés:

  1. Cimbora fényképe, nagyjából Göd környékén.
    http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=133031136&t=9146132

    VálaszTörlés
  2. Ejha, ez gyors volt! :) Már csk valami jó hód-nevet kell kitalálnunk neki. :)

    VálaszTörlés
  3. Sógornőmék karácsonykor hódvárat néztek a Tolcsva-patakon, Vámosújfalunál. Azt mesélték, hogy a vár felette be volt fagyva, alatta nem. Kérek majd képeket, ha vannak. B

    VálaszTörlés
  4. Még néhány kép:
    http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=133087210&t=9146132

    VálaszTörlés
  5. én a Dunakanyarban több, mint 10 várat, vagy kotorékot ismerek. a Szentendrei-szigeten is minden település környékén van legalább egy (persze nem ragaszkodnak a településekhez)
    üdv lotár
    www.molnaristvanlotar.hu

    VálaszTörlés
  6. kanyarbanvagyunk2015. február 2. 14:23

    Pár hete volt szerencsém az egyik magyar hódszakértővel beszélnem.

    A becslése szerint 2000 példány fölött lehet a hazai állomány, ami folyamatosan nő. Az alsó ausztriai és burgenlandi állomány kb. 4000 példányból áll. A lecsapdázott állatokat ott már inkább elpusztítják.

    - az eurázsiai hód a közhiedelemmel ellentétben bizony épít várakat, ha nem is akkorát, és olyan gyakran, mint kanadai rokona. A Fertő tó lefolyásánál ezek az építmények már problémát okoznak az alacsony lefolyású területen.

    Ennél nagyobb baj, hogy hajlamosak gátakba fúrt üregekben telelni. Mivel az üregeket általában a vízszint alatt kezdik fúrni, nehéz kiszúrni azokat (ráadásul emelkedő vízszintnél egyszerűen feljebb fúrnak). Tavaly egy kisebb folyónál nem sokon múlt, hogy hódvárak miatt szakadjon át a gát.

    Tavaly ősszel egy arborétumba költözött egy példány, gyorsan ki is rágott pár ritka fát, de a lecsapdázása előtt eltűnt.

    Szóval egyre többen vannak, sajnos csinálnak veszélyes mutatványokat, és pár év múlva nálunk is eléri a populáció a felső határt.

    VálaszTörlés
  7. Ma 2015.06.17.-én Esztergomnál ĺáttam egy hódot. Sajnos csak gyenge fotókat sikerült csinálnom

    VálaszTörlés
  8. 2014-ben a Szentendrei-Dunán a Lupa-szigetnél fényképeztem hód rágást.
    A kép a facebook oldalamon látható. Bárdos György

    VálaszTörlés
  9. Szűcs László

    2015 nov 12.-én a Nagymarosi zátonyokon és a Hosszú szigeten jártam a kavicsterasz helyzetét fotózni a nagymarosi vízműkutakhoz kapcsolódóan. E közben a Hosszú szigeten az 1692 fkm szelvénynél több 10 db nyár és fűzfán friss hódrágást, fakidöntés nyomait tudtam lefotózni.

    VálaszTörlés
  10. Sziasztok! Ma láttam az Adonyi kompnál kidőntött fűzfákat,a holtág bejáratánál..Tőle 100m-re a tulparton meg a várat,kotorékot..(2015.11.19)

    VálaszTörlés
  11. Sziasztok!

    2 éve fotóztam elég sok, hódok által kidöntött fát a rácalmási nagy sziget déli részén. Most januárban, már Dunaújvároshoz közelebb eső területeken is rengeteg a frissen kirágott fa. Tavaly nyáron pl. láttam a várostól délebbi területeken is a vízen úszkáló hódot.
    Szóval ez a jó pár km-es partszakasz is szépen benépesült :-)

    üdv,
    Attila

    VálaszTörlés
  12. Lassan lehetne csinálni egy hódos Duna-térképet. :)

    VálaszTörlés
  13. A Dunaföldvári híd Bács-Kiskun megyei oldalán a hídtól északra kb. 100-150 méteres távolságra nagyon sok hód által kidöntött puha fát lehet látni. Gyanítom, hogy egy család lakhat valahol a híd közeli kövezés alatt. Tegyük ezt is a térképre. :-)

    VálaszTörlés
  14. A kisszerszámos halászokkal kibasztak, akik ezeket betelepítették és mára úgy elszaporodtak, hogy ahol még engedélyezett az ún. kisszerszámos "rekreációs" halászat, ezek a dögök a folyamatos zajosan úszkáló jelenlétükkel elriasztanak minden érdemes halat.
    Ez a horgászhelyekre és a horgászokra is érvényes kellemetlenség!
    Kamu regisztrációval írok (a sokadikkal és véletlen lett női "név" ez) és éppen néhány napja rúgtam alá egy hódpár mögöttem a parton rágcsáló egyik egyedének, este 22 óra után, a fejlámpámmal elvakítva némileg, de nem is félt talán. Felrúgtam, mert ha a macetével csaptam volna le, akkor megbüntetnek ugye.
    De, hogy én a 25 éve látogatott jó halászhelyemen a .... folyó partján már lassan 8-10 éve ezek miatt ne fogjak szép halakat a konyhánkra? :-(
    Előbb-utóbb az irtásuk lesz kifundálva - ha nem léptek ti, "Balatonfelvidéki Nemzeti Park" illetékesei, akik az "áldást" hoztátok és babusgatjátok a mai napig, sajnos...

    VálaszTörlés
  15. 2017 januárjában láttam a rágásnyomaikat, kidöntött fáikat, Bezdánnál a Duna menti holtágak partján. Szóval a magyar hódok itt is terjeszkednek Szerbiában a magyar határ alatt. Egy természetjáró. Üdv.

    VálaszTörlés
  16. Ma Pilismaroton 2 helyen is talaltunk ragasnyomokat. A Malom-patak betorkollasatol kb 100 m-re felfele, meg a pataktol kb 300 m-re lefele.

    VálaszTörlés
  17. Igaz, hogy dunai hódokról várnak bejegyzéseket, de mi a Keleti-Főcsatorna partján, az M3-as hídtól pár kilométerre találtunk várat és rágásnyomokat a mai nap. Nagyon meglepődtünk, mert nem hallottunk még arról, hogy a Keleti-Főcsatornában is élnének hódok. Szívesen küldök képeket is érdeklődés esetén.

    VálaszTörlés
  18. Nem is gondoltam volna, hogy már ott is vannak hódok.

    VálaszTörlés
  19. Kis Haros-szigetnel lattunk ma tobb hodot is :)

    VálaszTörlés
  20. A vírusirtó reklamált ez előző linkekre.
    Újra megpróbálom:
    http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2018/03/18/634H_dr_g_s_V_cn_l_tn.jpg
    http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2018/03/18/228H_dnyom_V_cn_l_tn.jpg

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...