2014. augusztus 27., szerda

Kettévágott haraszti paradicsom


Érdekes sziget maradványa található Dunaharaszti és Taksony között a Ráckevei-Dunán. Egyfelől Európa második legnagyobb úszólápja öleli körül, másrészt az elnevezése sem egyszerű: ha Dunaharasztiból nézzük Haraszti-szigetnek hívják, ha Taksonyból Taksonyi-szigetnek. Ráadásul 1947-ben a köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen ketté is vágták.


Legutóbb a búbánatvölgyi Szent Mária/Fogarasi/Dédai sziget kapcsán voltam akkora gondban, hogy nem tudtam melyik elnevezést használjam, hiszen mindhárom használatban van.  Most szerencsére kissé egyszerűbb a helyzet,  hiszen a Dunaharaszti és Taksony közti sziget három nevéből egy már nincs használatban, legalábbis a térképeken utoljára a XIX. században bukkant fel a Közönséges (v. Gemeinschaftliche) -sziget. Ebben az esetben nem a sziget jellemzőjét írták le a közönséges szóval, hanem a használata volt "közösségi". A két település közigazgatási határa éppen kettévágja a szigetet középen, de nem csak a sziget területét osztották el, az elnevezés is attól függ honnan nézzük. Ahogy ez jól látszik a Duna Mappáció 1826-ban felmért térképszelvényén.


A helyzetet bonyolítja, hogy az 1947-es sziget kettétvágás nem a közigazgatási határon történt, hanem a haraszti részen. Ezért a taksonyi fél megnövekedett és manapság a nagyobb déli rész a Taksonyi-sziget, míg az északi kisebb a Haraszti-sziget. A feledésbe merült Közönséges elnevezés helyett pedig a '80-as évek elején elkezdődött parcellázás nyomán felbukkant egy újabb; a Paradicsomsziget (mivel településrész-név egybe kell írni). Ez az üdülőtelep egykori dunai zátonyon épült fel. 

Most, hogy sikerült tisztáznunk az elnevezésbeli kérdéseket, tisztáznunk kell, hogy mint oly sok más szigetet a Ráckevei-Dunán ezt is csak megszokásból hívhatjuk szigetnek. Leginkább a Velencei-tóra emlékeztet ez a táj végeláthatatlan nádasaival, melyek tájképileg egybeforrasztják a dunai tájat a Duna-Tisza közével. Ezek a nádasok az egykori Duna-meder területén alakultak ki a fokozott hordalék-kiülepedés hatására, mely általánosan jellemzi a Ráckevei-Duna Budapesthez közeli szakaszát. A nádasok jelentős része úszólápként úszik a vízfelszínen, ahol a lehullott avarból és egyéb szervesanyagokból humuszos réteg alakult ki a Duna felszínén. Gyökereik nem rögzülnek a meder aljához, jobbára szabadon lógnak és kiszűrik maguknak a szükséges táplálékot a vízből. Emiatt az úszólápoknak jelentős víztisztító hatásuk van. Ha úszólápra lépünk elsőre kellemesen rugalmas talajt érezni, azonban ha teljes súlyunkkal rálépünk könnyedén combig süppedhetünk Európa második legnagyobb úszólápjába.

A haraszti mellékág úszólápja

A nádas mindkét oldalon meredek partfalban végződik el, ahol egy vékony ártéri erdő sáv után a sziget közepén szántóföldek kezdődnek. Ez a nyárfákból álló vonal kirajzolja nekünk a sziget eredeti, azaz szabályozás előtti körvonalát. A sziget belső területei jobbára szántóföldek, kukoricával és rengeteg parlagfűvel. Találhatunk itt őszibarack ültetvényt is, ahol a szüret lassan esedékes. 

Kukorica és parlagfű, a távolban a sziget régi peremét jelző nyárfasor

Az agglomeráció felgyorsuló beépítése ezt a szigetet sem kerülte el. Az utóbbi 30 évben négy egymástól elkülönülő üdülőövezet épült fel. A haraszti részen, északon a Kikötő sétány környéke, valamint a Hókony sor, utóbbival átellemben a Paradicsomsziget és a déli, taksonyi részen a Szigeti Dunasor. Az üdülőövezet átalakulása lakóövezetté itt is folyamatos, azaz sokan építik át a nyaralót állandó lakhelyre. Valamint sokkal kevesebb eladó ingatlannal találkozni errefelé mint például Szigetszentmárton környékén, ahol gyakorlatilag minden harmadik weekend-ház eladó. Mindez ellenére Szigetszentmiklós, Taksony és Dunaharaszti között lassan ez maradt az egyetlen beépítetlen terület.


Az üdülősorok füzér-szerűen kísérik a Ráckevei-Dunát. A parcellázás a Duna-ág szabályozása révén létrejövő "feszített-víztükör" révén indulhatott meg a '60-as évektől. A főághoz képest elenyésző a vízszín esése és a vízhozam. Másodpercenként 18-24 köbméter víz jut át a Kvassay-zsilipen (árvíz idején 0), ami körülbelül az Ipoly vízhozamával egyezik. A feszített víztükör kialakulása miatt a felső szakasz medre kiürült, míg délen a Tassi zsilipnek köszönhetően több víz maradt a folyóban. Mivel Dunaharaszti az északi részre esik különösen érzékenyen érintette a Ráckevei-Duna lezárása. Itt ülepedik ki a főágból érkező hordalék, éveken keresztül komoly környezeti problémát jelentett a tisztítatlan szennyvíz betáplálás. Ahol annak idején a Pesten mért átlag 2300 köbméter vízhozam harmada is lefolyt ott most egy Ipoly méretű meder kezdett kialakulni a lelassuló víz (és szennyvíz) által életre hívott nádasok között. Ez a meder is állandó karbantartást (kotrást) igényel, különben teljesen elveszítené folyó alakját.

Kilátás a dunaharaszti HÉV hídról észak felé (forrás: arcanum)

Ahogy az ember a nádasok között bolyong nem is gondolná mekkora fürdő-élet volt itt nyaranta. Az 1872 óta rohamosan romló vízminőség miatt a hatóságok kénytelenek voltak megnyitni a gubacsi elzárást és valamennyi friss vizet engedni a Ráckevei-Dunába. Ennek következtében időszakosan fellendülhetett a strandélet. A haraszti strand a szigetcsúcson, valamint a HÉV hídjától közvetlenül északra terült el. Rexa Dezső így ír erről a Dunamenti Nyaralóhelyek c. alapművében:

A községben két elsőrendű dunai strandfürdő van, azonkívül pedig a Rákóczi Strand nyújt enyhet és szórakozást a nyaralóknak...

A strandélet záróakkordja éppen 100 évvel a lezárás után érkezett el, ekkor a KÖJÁL megtiltotta a strandolást a víz szennyezettsége miatt. Talán most, hogy Budapest szennyvizeinek 99%-át tisztítják talán visszamerészkednek a fürdőzők a Ráckevei-Dunába.

Dunaharaszti fürdőélet 1902 (forrás: arcanum)

Hajók helyett végül fürdőzők vették birtokba a Dabasig kiásott Duna-Tisza csatornát is, melynek az első kapavágása éppen a Haraszti-szigeten történt 1948-ban. Nem véletlen, hogy itt kezdték el ásni: a nyomvonalon csak nyáron kiszáradó vizenyős terület húzódott. A folyó korabeli állapotára jellemző, hogy nem a sziget partján kezdték ásni, hanem jóval közelebb a szentmiklósi parthoz. Ott ahol a Ráckevei-Duna "sodorvonala" húzódott és a terebélyes nádas véget ért.  A befejezetlen csatorna mellett ma már jobbára csak horgászokat látni.

2 megjegyzés:

  1. Igaz, hogy Budapest szennyvizeinek 99%-át tisztítják, de ez azért elég csalóka adat. Az erzsébeti szennyvíztisztító az engedélyezett határértékeket messzemenően betartva, sőt sokkal jobbak az adatok, így naponta kb. 5 kg foszfor, 90 kg ammónia és 230 kg nitrogén kerül a Ráckevei-Dunába. Valószínűleg a rendkívüli ekiszapolódásban ennek nagyon komoly szerepe van. A Ráckevei-Duna egyébként gyakorlatilag állóvíz és Natura 2000 minősítésű.

    VálaszTörlés
  2. Ezek az adatok valószínűleg az eutrofizációt jobban elősegítik, hiszen úgy hangzik, mintha a szennyvíztisztító direkt műtrágyázná a nádasokat. A feliszapolódás oka az, hogy a Kvassayn bejutó lebegtetett hordalék a vízsebesség drasztikus csökkenése hatására egyszerűen azonnal lehullik a meder aljára és nagyrészt ott is marad.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...