Közmeghallgatás a Duna-kotrásról a Gödi Önkormányzatban

 
2010.10.19 14 h. Érdeklődők száma 12 fő.

Két rövid bevezető után - mely elhangzott az Önkormányzat és a KDVKÖVIZIG részéről - meghallgathattuk egy diavetítés keretében a Gödöt is érintő Duna kotrás paramétereit. Az előadó főként erre a témára fókuszált, ez lévén az elsődleges. A gödi megjelentek azonban főként a Gödi-sziget és mellékág tervbe vett kotrása iránt érdeklődtek. Ez csak utólag került bele a tervekbe, kicsit olyan "hangulatjavító" beruházásként. Érzésem szerint azért, hogy talán így a gödiek régi vágya teljesül, és emiatt kevésbé fognak tiltakozni a főági kotrás ellen. 

A témában már lezajlott az előzetes vizsgálat, és a környezeti hatásvizsgálat három hónapos időtartama is lezárult 2010.06.30-09.30-ig. Ezek során Gödön szakhatóság volt a Duna-Ipoly Nemzeti Park, később csatlakozott a WWF és a Fővárosi Vízművek. Utóbbi elsősorban a vízbázis védelme miatt, hiszen a fél Budapest a parti szűrésű kutakból kapja az ivóvizét.

A főági kotrás:

A korábban napvilágra került tervekhez képest (szept 14-i bejegyzés) talán nem lesz 180 méter szélességű a megkotort terület, a valószínű a 150 méter, de az Önkormányzat szerint elég lenne 120 méter is, mivel jól belátható szakaszról van szó, és két hajó még 120 méteren belül is bőven elférne. Az érintett szakasz továbbra is  a Szürkő-szigettől az alsógödi révig terjedő terület lenne. Az itt kikotort anyagmennyiség a nagyobbik Torda-sziget külső oldalára kerülne Vácott, a két sarkantyú közé, egy korábbi illegális kotrás nyomán keletkezett mélyebb mederszakaszba. 150 méteres szélesség esetén 53.000 köbméter anyagról lenne szó, mely elsősorban oligocén agyag, másrészt az ezt borító vékony üledék. 40-50 munkanapba kerülne, ennek következtében 3 cm-es vízszintsüllyedés jelentkezne. Ez főleg a dunakeszi Pihenő utcai lakosoknak rossz hír, akiknek jelenleg is mossa el a telkük végét a Duna. A kiszáradó és aprózódó agyagmárga könnyen áldozatul eshet a Duna sodrásának, míg ha ugyanez anyag a víz alatt marad sokkal stabilabb kőzetként viselkedik. 

A lakossági hozzászólók ezzel kapcsolatban elsősorban az ingatlanok értéke, a révnél tapasztalható partfalsüllyedés és a megnövekvő hajóforgalom kapcsán fejezték ki aggályaikat. Való igaz, hogy az alsógödi szakaszon a hullámzás hatására már nem található a kavicsnál kisebb szemcseméretű üledék. Igaz az is, hogy a partfal süllyed folyamatosan, és ezáltal az ingatlanok értéke csökkenhet. 

A mellékági kotrás:

Ebben a kérdésben egyenlőre két álláspont ütközött. Egyfelől az Önkormányzati, amely a teljes és állandó vízáramlás pártján áll, és a Nemzeti Park álláspontja, miszerint a ki és befolyásnál meghagyandó a küszöb, ami alacsony vízállásnál is a mederben tart vizet, ellenben e két pont között lehetségesnek tartják a kotrást. Ennek szélessége - sajnos csak - 5 méter lenne, 1/3-as rézsűvel, hajózási kisvízszint alatt 1 méterrel. Ez még nem garancia arra, hogy szélsőségesen kis vízállásnál marad víz a mellékágban. A kitermelendő anyag mennyisége (elsősorban iszap, de van ott kavics is) kb. 13800 köbméter lenne, melyet a sziget oldalában raknának le.  

A mellékág kotrásában úgy tűnt még a bizonytalan helyzet miatt lehetőség van változtatásokra.

Én inkább a Nemzeti Park álláspontját osztom, teljes kotrás esetén ugyanis olyan mértékű partpusztulás jelentkezhet, melynek mértéke egyenlőre megjósolhatatlan. Teljes kotrás esetén egészen az alsógödi révnél kellene kezdeni a mellékági kotrást, egészen a felsőgödi töltés déli sarkáig, ez nagyjából 1,5 km. Mivel a főág sodorvonala a helyén marad, valószínűleg a feltöltődés újra jelentkezne pár év elteltével. 

Ha meghagynánk a két küszöb között egy kimélyített szakaszt, amelybe visszavezetjük vízfrissítés céljából az Ilka-patakot, az még nem jelentene akkora beavatkozást, melyet esetleg utólag ne tudnánk korrigálni. Az MHSZ füves telkétől tartana a kotrás föl az északi küszöb sóderzátonyáig. Ez lényegesen rövidebb szakasz, viszont nem ártana a lehető legszélesebb keresztmetszetet kikotorni a keresztgáttal együtt. Azonban ha mindennek az az ára, hogy a kitermelt menyiséget a szigeten rakják le, semmiképpen nem lenne jó ötlet a beavatkozás.

Az engedélyek beszerzése 2011. első negyedévében zajlanak majd, utána írják ki a közbeszerzést. Jó lenne, ha az Önkormányzat leülne a Nemzeti Parkkal tárgyalni ebben a kérdésben, ugyanis a kivitelező azt fogja csinálni, amit ők ezzel kapcsolatban döntenek. Így esély van arra, hogy egy ésszerű megoldással mielőbb kitalálni, hogy mi legyen a Gödi-szigettel és annak a mellékágával. Ebben szívesen segítenék én is, és ezúttal felajánlom az adataimat is a cél érdekében.