2017. január 29., vasárnap

Januári jeges összefoglaló


Az utóbbi években meglehetősen elszoktunk a valódi téli időjárástól. Talán éppen ezért volt oly sokak számára különleges a 2017. első havában érkező -20 Celsius fokot is elérő hőmérséklet. Akik a Duna partján élték meg ezt a januárt szinte rögvest feltették a kérdést: vajon idén befagy a Duna? 

Fehér Kati: a Szentendrei-sziget csúcsa 720 méter magasból (Index.hu)

Nem lőnénk le a poént, de valószínűnek tűnik, hogy a Duna a viszonylag hideg 2016-2017-es télen sem fagy már be. Az előrejelzések szerint februártól már enyhül a hideg és eltűnik a jég a folyóról. Januárban három héten keresztül 0 fokot ritkán meghaladó hőmérséklet és a kisvízi helyzet sem volt elég a folyószabályozás által felgyorsított folyónak a befagyáshoz. Bizonyos helyeken (pl.a szerb-horvát szakaszon) ugyan beállt a folyó, és időnként a folyó felszínének jelentős részét hatalmas kerek jégtáblák borították, de a XIX. századi híres jegesedésnek — amikor a két part között kocsival is lehetett közlekedni — nem volt esélye. 

Január hetedikétől kezdve érkeztek hírek az ország minden pontjáról, hogy úszó jégtáblák jelentek meg a Dunán. Másnap már országos hír volt, ennek köszönhetően a Dunai Szigetek blog is kapott jónéhány fényképet, melyek közül a legjobbakat most egyetlen bejegyzésbe összefűzve adnánk közre: 

Bereczky Bence: Zebegényben befagyott a mellékág. 2017.01.08.

Zirig Árpád: A Duna Verőcénél. 2017.01.08.

Szokolics György jégtörőjével a Luppa-sziget mellett. 2017.01.08.

Kállai Tibor: A Duna az érdi Kakukk-hegy tövében.

A helyzetre való tekintettel még az Indextől is kaptunk telefonon kérdéseket, ami szerkesztett változatban január 11-én jelent meg. Érdemes elolvasni ezt a cikket, mely akár itt a blogon is megjelenhetett volna.


Talán a legszebb képeket az európai Copernicus földmegfigyelési program optikai távérzékelő műholdja, a Sentinel-2A műhold készítette, amikor 2017.01.08.-án délelőtt 10:53-kor átrepült Magyarország felett. Így fest 800 kilométer magasságból a zajló Duna Budapesten és a Dunakanyarban. A részletesen is böngészhető képeken jól látszik, hogy annak ellenére, hogy számtalan jégtábla úszik a Dunán, a folyó mentén nagyon kevés helyen látunk beállt jeget. Esztergom alatt a sarkantyúk között, a szobi zátonyokon, a Zebegényi-sziget mellékágában, valamint a parthoz kapcsolt szigetek mellékágaiban volt elvi lehetőség a zavartalan dunai korcsolyázásra. Budapesten a Népsziget és a Hajógyári-sziget mellékágában képződött jég, valamint a Ráckevei-Duna teljes hosszán.


A part mentén befagyott Duna Alsógödön. 2017.01.14.

Zajlás a Dunán Alsógödön. 2017.01.29.

A januári jégzajlás egy kisvízi helyzetben zajlott. Budapesten a minimumot 2017.01.24. 06:00-kor mérték, ekkor 73 cm volt a vízállás. Mivel az Ínség-szikla Budapesten 90 cm környékén bukkan elő a Szabadság-híd tövében sok olvasónk felkereste a nevezetes helyszínt. 

Süle Zsolt: A kisvízi helyzet magyarországi indikátora, az Ínség-szikla. 2017.01.11.

Külön cikket is lehetett volna szentelni a drónos felvételek számára. Az interneten még az amatőr felvételek között is találni csodálatos filmeket. Érdemes keresgélni tehát, itt most mi kettőt választottunk ki: 


A második videó különlegességét adja a Széchenyi jégtörő bevetése a szerb-horvát határon, ahol a Duna beállása miatt a hatóságok magyar segítséget kértek. 



2017. január 23., hétfő

Sogenannte Baadinsel - A hajdanvolt Fürdő-sziget térképeken


Ha lehetőségünk lenne három már eltűnt dunai szigetet meglátogatni, az egyik egészen biztosan a budapesti Fürdő-sziget lenne. Mivel már lassan 150 éve nem létezik nincs más lehetőségünk, mint a régi térképek böngészése. Hála a XVIII. és XIX. századi térképészeknek van belőlük elég sok. 

Úgynevezett Fürdősziget - Sogenannte Baadinsel, 1823. (forrás)

Az "úgynevezett" Fürdő-sziget Budapest egyik leghíresebb szigete lehetne, ha nem kotorták volna el a hajózás érdekében. Leggyakrabban Bad Inselnek hívták a németül beszélő Pesten és Budán. Valahol az Árpád hídtól északra, a Marina part és a Rákos patak torkolata mentén állt, közel a mai pesti parthoz, szemben az Óbudai-szigettel. A Fürdő-szigeten fakadó hévforrásokat már a rómaiak is hasznosították, azokra fürdőépület(ek)et emeltek. Egy időben a régészek ezeket a romokat régebben a Dunán átívelő híd pilléreinek gondolták. A romokat még látta Szabó József geológus, aki társaival 1854-1857 között három alkalommal is meglátogatta a hévforrásokat rajta. A látogatásból tudományos cikk is készült. Akkoriban már csak egy zátony volt, nem sokkal korábban egy jeges árvíz letarolta róla a fákat és vele együtt elvitte a sziget magasabb részeit is. 1874-ben a Dunagőzhajózási Társaság befejezte ezt a munkát, kotrógépei végleg felszámolták a kultúrtörténetileg és természettudományosan is különleges zátonyt.

A térképek talán segítenek nekünk megválaszolni  a szigettel kapcsolatosan felmerült kérdéseket: 
  • Az egyik ilyen kérdés a Fürdő- és a Margit-sziget viszonya. Sok helyen olvasni például, hogy régen e két sziget összetartozott valamilyen módon (rövid keresgélés után: ittittitt, + az innen másolt cikkek), valahogy úgy, ahogy a Kis-Budai-, avagy Festő-sziget a déli csúcs budai oldalán. 
  • Arra is keressük a választ, hogy tulajdonképpen melyik jeges árvíz tarolta le a szigetet és csinált belőle zátonyt? Régebben az 1773. évi került szóba, de más írásokban az 1812-1813-as jeges árvíz szerepelt. 
Mivel a Fürdő-szigeten római romokat találtak, köztük egy a Dunának mint istennek állított oltárt, feltételezhetjük, hogy a sziget megvolt már legalább 1700-2000 évvel ezelőtt is. Azt nem tudjuk, hogy akkoriban összefüggött-e a Margit-szigettel, a rendelkezésünkre álló térképek ezt nem bizonyítják. 1700 körül, amikor Marsigli és Müller feltérképezte a Dunát már különálló szigetként szerepelt és különálló maradt egészen az eltűnéséig.

A Fürdő-sziget még Pesti-szigetként. Pest-Buda–Óbuda beépített területének várostérképe • 1793. (forrás: mapire.eu)

Az 1780-as években készült első katonai felmérés során már feltüntették, de nem kapott nevet. Ez általános volt ezen a térképsorozaton, inkább az volt ritkaság, ha valahol névírást találunk. Nem kell sokáig várni a névadásra, 1793-ban már Pester Insel-ként szerepel, ami valószínűleg elírás, mert a tőle északabbra következő sziget viselte ezt a nevet, amelyet ma Népszigetként ismerünk. Az Insel (sziget) elnevezés minden kétséget kizáróan jelzi, hogy ugyanolyan szigetről van szó, mint a környező Margit-, vagy Óbudai (Nagy)-sziget, legfeljebb a kiterjedésében van eltérés.

A még mindig fás Fürdő-sziget, 1800.

Ezt bizonyíthatja a következő, 1800-ban készült térkép, azt azonban nem tudhatjuk, hogy a szerző szokás szerint az elődjéről másolta-e a térképet, vagy saját munkáról van szó. Tételezzük most fel, hogy az ábra a valóságot, azaz egy ártéri erdőt tükrözi. 

Baad Insel - Warme Quellen 1810. (forrás)

Tíz évvel később még mindig Insel-nek jelölik szigetünket a térképek. A kép érdekessége, hogy akár még az egységes Fürdő- és Margit-szigetnek is bizonyítéka lehet. Ha megfigyeljük az északról (képen balról) érkező hajózó útvonalat, az a Népsziget mellett kettéválik, az egyik a mai főágban folytatódik, a másik viszont a pesti oldalról kerüli meg a szigeteket. Amennyiben egy víz alatti zátony kötötte őket össze, érthető, hogy a hajósok miért nem erre haladtak. 1810-es dátum is érdekes, annak fényében, amit az 1838-as jeges árvízzel kapcsolatban írt Helischer József (bővebben itt):

"...minden eddigi árvizek közül a tett jelek szerint és ember emlékezetére a legnagyobbat, az 1809-eit is, még öt lábbal meghaladván az egész belső várost elöntötte..."

Azaz 1838. előtt a legnagyobb jeges árvíz az 1809-es volt, az az előtti pedig az 1775-ös, amikor Pest jelentős része romba dőlt. Elképzelhető, hogy az 1809. évi árvíz tarolta le a Fürdő-sziget felszínét erdővel és római romokkal együtt? Netán egy következő jeges árvíz volt, mint például az 1811-es, 1819-es, vagy az 1821-es? Vagy a szinte évenként érkező zajlások sorozata együttesen okozta a pusztulást?  
A fenti térkép még valószínűleg az 1809-es árvíz előtti állapotokat ábrázolja. Nézzük, hogy mi változott 1809 után!

Baad Insel 1818. (forrás)

Nem sok minden, a fenti 1818-as dátumozású térkép szinte másolata az elődjének, bár kettő meleg vizes forrás jele felkerült a Fürdő-sziget neve alá. Némi magyarázat került a szigetekre, megtudhatjuk például, hogy két sor hajómalom őrölt az Óbudai-Nagy-sziget oldalán. Megváltozott azonban a hajózó útvonal, ha volt is zátony a Margit-sziget irányában, a hajósok völgymenetben már le tudták küzdeni. Mindeközben a hegymenet a parthoz közel még vontatással zajlott a budai oldalon.

Baad Insel 1825.

Az első képen látható 1823-as állapot szerint a Fürdő-sziget már csak "úgynevezett" és zátonyként ábrázolják. Ez megerősítést nyer két évvel később, amikor ugyancsak zátonyként jelzik. Körvonala már pontozott, úgymint a területe is. A térkép készítője egyértelműen jelezni akarta, hogy a felszínforma immár nem azonos a körülötte található szigetekkel. Sovány vigasz; nevezéktana szerint még mindig sziget. Ha kissé belenagyítunk a képbe remek illusztrációját kapjuk a XIX. század elején meginduló gabona-konjuktúrának; láthatjuk, hogy immár négy sornyi hajómalom őrölt a Dunán. Az átragasztás is jelzi, hogy milyen ütemben alakult át a helybéli malomipar. 

Baad Insel és az óbudai hajómalomtulajdonosok 1825.

Az alábbi térképnek nem volt dátuma, a Fürdő-szigetet mindössze egy pontozott vonal jelöli. Ebben hasonlít az utána következő térképrészletre. Egy szorgalmas kéz már lelőtte a poént, a pesti oldalon ceruzával már látható a jövőbeli új rakpart nyomvonala, mely szigetünket is érinti.

Víz alatti Fürdő-zátony, XIX. sz. első fele.

Elérkezünk 1833-hoz. Ez az az év, amikor a 14 évvel azelőtt elkezdődött Duna Mappáció térképészei befejezik a nagy művüket. Melyről lehagyják a Fürdő-szigetet. Nincsen feltüntetve sem a térképeken, és nem említik az észak-pesti és óbudai partok leírásában. Az ok az lehet, hogy középvíznél ábrázolták a Dunát, a zátony pedig csak alacsony vízállás idején látható. Van egy ugyanebből az évből származó ábra, mely kissé árnyalja a képet:

Alap ‘s Vizhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő Városának. Vörös László 1833. (forrás)

A vízmélység adatok hiánya rajzolja ki a Fürdő-zátonyt ezen a képen. Ekkoriban még ölben, rőfben és lábban mértek, a mélységadatok itt lábban értendők (1 láb kb. 30 cm). Vörös László részt vett a Duna Mappáció munkálataiban, ahonnan Vásárhelyi kinevezése után mondott fel. Munkáját felhasználták a Lánchíd építésénél. Az általa mért vízmélységek alapján a hajóút megváltozhatott, a Margit és Fürdő szigetek közti vízmélység mindössze 2 láb három hüvelyk. A Fürdő-sziget és a pesti part között a legsekélyebb szelvény is négy láb mélységű, de előfordul 8'-10" is. Ekkoriban a Duna még jóval szélesebb mederben folyt, így a folyó mélysége sem érte el a mai értékeket. 

Fürdő-zátony és a meleg források 1838. (forrás)

Mint ahogyan a korábbi jeges árvizek, egészen biztos, hogy az 1838-as jeges árvíz során zajló jégtáblák is erodálták a Fürdő-zátonyt. Mivel ekkoriban a jeges árvizek nagyon gyakran, de rendszertelenül követték egymást a Fürdő-szigeten növő növényzetnek esélye sem volt, hogy regenerálódjon a borotvaéles jégtáblák pusztítása után. Mivel a növényzet nem volt képes felnőni, a gyökereik sem tudták már megkötni az üledéket, így a víz is akadálytalanul mozgathatta rajta a kavicsot és homokot. 

Kékkel színezett, névtelen Fürdő-sziget 1846. május. (forrás)

1846-ban már arra sem vették a fáradságot, hogy a Dunától eltérő színnel jelöljék a Hajógyári-sziget árvízvédelmi terveit bemutató térképen. Zárójeles megjegyzés: utóbbi térkép érdekessége, hogy öböl helyett tavat hozott volna létre a földvárhoz hasonló körtöltés a hajógyár számára, melybe valószínűleg egy zsilipen át juthattak volna be a hajók. Az ötletből végül nem lett semmi, csak a felső töltés épült meg lezárva a jég elől a hajók pihenőhelyét. 

Baad Haufen és az óbudai hajómalmok 1853. (forrás)

1853-ban Baad Haufen formában ismét találkozunk névírással a térképen. Alul a már ismert óbudai hajómalmok sorakoznak, időközben alaposan megszaporodtak, 11 sorban őröltek a hajózó út mentén. 

Apró Bad Insel 1854. (forrás)

Nyolc budapesti szigetet látunk egy évvel később ott, ahol már csupán kettő maradt. A Fürdő-sziget visszanyerte régi "I", azaz Insel mivoltát. Ebben az évben lépett földjére egy kisvizes őszi napon Szabó József geológus, hogy megírja a máig egyetlen tudományos helyszínrajzot a szigetről. Mintha egy felfedező írta volna le a dodómadarat Mauritius szigetén húsz évvel annak eltűnése előtt. Nem lehet ezért elég hálás az utókor. 

Fürdő-sziget, II. kat. felm. 1861. (mapire.eu)

Búcsúpillantás a Fürdő-szigetre a II. kat felmérés térképe. 1861-ben, amikor a térképészek Pestet és Óbudát térképezték, még egyszer, valószínűleg utoljára rászínezték halványan a Duna kékjére a Fürdő-szigetet halvány barnával. A táj rohamosan változott már körülötte, Pest gyorsan terjeszkedett a part mentén észak felé. Ekkor már csak 13 év volt hátra a kotrásig...

Egészen biztos, hogy a Fürdő-sziget, vagy zátony nem élhette túl a folyószabályozást. A pesti partot 200 méter szélességben feltöltötték, és ez a távolság éppen elég volt ahhoz, hogy a zátony keleti peremét elérje az új nyomvonal. Ha nem kotorják el, a szűkebb mederkeresztmetszet miatt felgyorsuló vízáramlás mosta volna el.  Mindenesetre amikor 1874-ben, egy évvel a főváros egyesítse után elkotorták a hajók útjából, nem sokan hullajtottak érte könnyeket.

Pest-Buda–Óbuda áttekintő katonai célú várostérképe • 1823 (mapire.eu)

Miről mesélnek a térképek?
  • A térképek és térképészek szűkszavúak a Fürdő-sziget zátonnyá válásával kapcsolatban. Elképzelhető, hogy egyetlen jeges árvíz tarolta le, mint ahogy az is előfordulhatott, hogy a XIX. század második évtizedében jelentkező árvizek együttes munkája volt. Annyi biztos, hogy a harmadik évtizedtől már zátonyként ábrázolták, vagy még úgy sem.
  • Még kevesebb támpontot kapunk a Margit-szigethez való kapcsolatáról. Ha az egyetlen Vörös-féle térkép állna rendelkezésünkre, akkor el lehetne képzelni, hogy a két szigetet egy víz alatti zátony kötötte össze, amely a legkisebb vízállás idején sem bukkant elő. Ez azonban egyetlen mérés eredménye, 1833 előtti évekből. 
1944-ben kutat fúrtak a pesti parton, az épülő Árpád-hídtól északra, hogy az elkotort sziget helyén, a meder fenekén fakadó forrásokat hasznosítsák. E kútra épült 1948-ban a Dagály strand, ahol 2017-ben a vizes világbajnokságot rendezi Magyarország. Ugyan 1970 óta a Széchenyi fürdőből idevezetett termálvizet használják, de ha esetleg a hírekben a világbajnokságról hallunk, olvasunk, vagy éppen a helyszínen szurkolunk, jusson eszünkbe ez a hajdanvolt aprócska dunai sziget, az "Úgynevezett" Fürdő-sziget. 

2017. január 12., csütörtök

Megmérjük a Nagyapót


A butaság ragadós, különösen az interneten, ahol a butaságokat egymásról másolják az emberek. Az Al-Dunán található Babakáj-szikla magasságának kérdése  olyan, mint amikor az iskolai dolgozat egyik példájában mindenkinél ugyanaz a rossz válasz bukkan fel. Nem tudni ki kiről másolta, de fontosnak tartom, hogy legalább egy helyes válasz legyen, ezért most megmérjük a Babakáj-sziklát.  


"A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből."
Mindegy, hogy wikipédiát, vagy netes al-dunai leírásokat olvasunk a Babakáj-szikla mindenhol 50 méter magas volt a Vaskapu-erőmű megépítése előtt. Ugyanezek a leírások a jelenlegi szirt magasságát 6-7 méterre saccolják. Ez a jura mészkőből álló, törökül nagyapó (bölcs öregember) jelentéssel bíró szirt még ma is meghatározza a Coronini és Galambóc között két kilométerről 400 méterre összeszűkülő Duna képét. Most képzeljük el, hogyan határozná meg a Duna képét egy 15 emelet magas szikla?

Az 50 méteres magasság leginkább egy kőből álló távközlési toronyhoz hasonlítana. Mivel csak hat-hét méter magasodik ki belőle a Duna vízszintje felé könnyen kiszámolható, hogy a Duna 43 méterrel kellett, hogy megemelkedjen 1972-ben, amikor elkészült a Vaskapu I. erőmű, amely kb. 100 folyamkilométerre található a Babakáj-sziklától (1041 fkm). Csakhogy a Vaskapu I. erőmű 33, legfeljebb 35 méteres duzzasztást okozott, és ez az érték egyre csökken, ahogy távolodunk a duzzasztóműtől. Ha a Babakáj-szikla valahol Ada Kaleh környékén lenne még mindig maradt volna belőle 15-17 méter a 6-7 helyett. Könnyen belátható tehát, hogy az 50 méteres magasság finoman szólva is barokkos túlzás.

De hogyan állapíthatnánk meg a szikla valódi magasságát? 

Kellene róla egy korabeli földtani leírás, vagy ha az nincs kéznél legalább egy kép, amely segítségül szolgálna. Persze nem ártana, ha a szikla mellett találnánk egy méretarányt, amelyből következtetni lehetne a valódi magasságra. Ritka szerencse kellene hozzá, hogy ilyet találjon az ember, de most az egyszer szerencsénk volt. A kívánt kép a Hungaricana honlapon rendelkezésre áll:



A kép - stílusából ítélve - minden kétséget kizáróan a duzzasztás előtt készült. Még megvan a szirt alapja, ahol ki lehetett kötni. Látunk rajta egy elemekkel dacoló fát és közvetlenül mellette két hajótöröttet, akik éppen kapóra jönnek méretaránynak. Amennyiben magasságukat 1,7-1,8 méterre saccoljuk egyszerű aránypár számítással meghatározhatjuk a Babakáj-szikla adott vízálláshoz mért magasságát.

A számítás alapján a Babakáj-szikla magassága kb. 14-15 méter közé esik.

Ha esetleg kételkednénk a számítás pontosságában el lehet végezni a validálást a majdnem ugyanezen a folyamkilométer-szelvényen található Galambóc várának tornyaival, melyek a duzzasztás óta áznak a Dunában. 

Természetesen áradáskor a szikla alacsonyabb, kisvíznél pedig magasabbnak tűnik. Ez sem kevés; 4-5 emelet. De semmi esetre sem 50 méter.

Jó lenne, ha a következő órára mindenki kijavítaná! ;)

2017. január 4., szerda

Ismeretlen híd



Gouache eljárással készített festmény a Bécsi Múzeumban, címe Budapest, Donaubrücke. Festő ismeretlen, mint ahogy az egykori - feltehetően zsidó tulajdonosa is. Ugyancsak ismeretlen a képen látható budapesti Donaubrücke is. Vajon fantáziarajz lehet? Esetleg egy másik város hídjáról készült a kép és csak a felirat rossz? Esetleg az ott a háttérben valóban a Gellérthegy és ez egy budapesti híd tervpályázatára készült pályamunka lenne?  Ki tudja? - szól a kérdés és most az olvasókhoz fordulunk ennek kiderítése érdekében. Hátha kiderül és okosabbak leszünk a bécsi múzeummal együtt. :)

Addig is nézegessünk további ismeretlen hidakat Budapestről, bár ezek korántsem a képzelet termékei, hanem komoly tervezők, építészek és az őket összefogó irodák munkái. Közös ismertetőjelük, hogy egyik sem valósult meg. 

1. Lánchíd

Első budapesti állandó híd, Petrózai Trattner Károly terve: 2 vagy több nyílású lánc vagy dróthíd (1828.)

Marc Isambard Brunel szerkezete: 5 nyílású lánchíd, 1829.

Hoffmann és Maderspath szerkezet: 3 nyílású, láncokra is függesztett, vonóvasas ívhíd, öntöttvas csőidomokból, 4 nyílású vonórudas öntöttvas ívhíd, 1838.

Vásárhelyi Pál: 3 nyílású függőhíd, középen ikerpillérrel, emelhető pályával

2. Margit híd

A Déli és a Nyugati pályaudvar összekötésére tervezett vasúti híd a mai Margit híd nyomvonalán.

3. Erzsébet híd

Az Erzsébet híd látványterve az 1870-es évekből.

Az 1894-ben megtartott nemzetközi pályázaton az első díjat a Kübler György az esslingeni gépgyár főmérnöke és Eisenlohr és Weigle stuttgarti építészekkel együtt elkészített egynyílású kábelhídterve nyerte el. Jelige: "Magyarország nem volt hanem lesz". A terv azonban nem került kivitelezésre, mert a döntés lánchíd mellett történt. Ennek fő oka az volt, hogy a külföldön gyártott kábelek helyett, az egész vasszerkezetet hazai anyagból és hazai munkával lehetett előállítani. (forrás: wikipédia)

Cathy Szaléz, Schickedanz Albert és Sefehlner Gyula "Jó szerencsét" jeligével az Erzsébet (Eskü téri) híd tervpályázatára beadott munkája

A "Jó szerencsét" jeligéjű pályázat módosított terveM. Kir. Államvasutak gépgyára Cathry Saléz és fia mérnökök, Schickedanz Albert építész Budapest 
Ez és az alábbi két kép forrása: https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/12244/?img=0

Feketeházy János mérnök, Steinhardt és Lang építészek terve

Jelige: "Nürnberg-München" : Rippel A. gépgyárigazgató Nürnberg és Thiersch Frigyes műépítész, műegy.tanár München

Ismeretlen tervező az Erzsébet (Eskü téri) híd tervpályázatára beküldött, "Millennium" jeligéjű munkája

Ruppenthal János a pesti partról a Gellérthegyre vezető hídjának terve, 1895. Ruppenthal János mérnök a pesti partról szándékozott egy lejtős ívhidat építeni a Gellérthegyre. A pesti oldalon a kiindulási pont a partnál magasabban lenne, és egy „gáz-motor" által hajtott felvonó vinné egy toronyban az utasokat a pályaszintre, ahonnan középen gyalog is át lehetne kelni Budára, míg a híd két szélén közlekednének a gőzsikló (!) kocsijai. (forrás: Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története)

4. Ferencz József híd

Tóth Róbert III. díjat nyert ezzel a tervével a Ferenc József híd tervezésére kiírt 1894-es pályázaton

5. Horthy Miklós híd

A Horthy Miklós (Petőfi) híd tervei. Az 1930-ban kiírt pályázatra 17 pályaterv érkezett be tíz tervezőtől, ezek közül a bírálóbizottság hármat díjazott, illetve másik hármat megvásárolt. Első díjat Kossalka János és Walder Gyula lánchíd-, a második díjat Mihailich Győző és Kotsis Iván ívhíd-, a harmadik díjat Kis Jenő és Sávoly Pál merevítő-tartós ívhíd terve nyerte el.

6. Árpád híd

A Kossalka-féle alternatívák. Az Árpád híd tervpályázatán két első díjat adtak ki. Az egyiket Kossalka János és Wálder Gyula, a másikat Mihailich Győző és Kotsis Iván műegyetemi tanárok tervei nyerték el. Mindkét terv felsőpályás, tömör gerinclemezes ívhíd építését javasolta, amelynek középső nyílásaiban a főtartó a pályaszint fölé nyúlik. A két terv csupán abban különbözött egymástól, hogy a Kossalka-Walder terven a pályaszint fölé nyúló ív rácsos, a Mihailich-Kotsis terven az is tömör gerinclemezes tartó. A harmadik díjat Kollár Gyula, dr. Korányi Imre, Zsivny Jenő, Faludy Sándor, Massányi Károly és Zsizsmann Béla gerendahíd terve kapta meg, míg Beke József, Frigyes Sándor és Beutum János felsőpályás megoldású ívhíd terve megvételt nyert.

2017. január 1., vasárnap

Dunai hetilap - Ez történt a Dunai Szigetek blogon 2016-ban


Újabb év ért véget, 2017-ben a Dunai Szigetek blog már a nyolcadik évét tapossa. Szokásos év végi bejegyzésünkben visszapillantunk a 2016-os évre, a bejárt szigetekre, mindazokra, akik idén is segítettek és a végén az is kiderül, hogy ismét a Dunakanyarból nyerte-e meg valamelyik sziget az Év dunai szigete szavazást. 


Úgy tűnik idén hetilap formátumot vett fel a blog, 52 hét alatt 52 cikk készült el, nagyjából azonos időközökben. Ez jóval kevesebb, mint a tavalyi 64, vagy a rekord 85, de a rendelkezésre álló egyre kevesebb idő miatt még ez is elég soknak számít. Remélem ennyi jövőre is összejön! Szerencsére a mapire.hu és az arcanum szkennelt térképállományai kifogyhatatlan forrásnak bizonyulnak. 
Idén sikerült átléptük a félig bűvös 500. cikket.
A külföldi nyelvű Donauinseln oldalunk még mindig működik, idén hat fordítás készült el és előkészületben van még egy. Folyamatosan bővül a térképtár, de sajnos a régiek közül egy-kettő elérhetetlenné vált, így ezeket le kellett szedni. A Nepomuki Szent János szobrok közé is folyamatosan kerülnek fel újabbak. Már most is annyi van, hogy akár külön honlapra is kerülhetnének. 


Bejártunk idén is sok új és régi szigetet, szárazon és vizen egyaránt. A kisvíz miatt sor került régiekre is az év elején: Pap-, Óbudai-, Égető- és kompkötő-sziget, majd következett a dömsödi Felső-sziget, a Bécsi Práter holtágai, az elmaradhatatlan Gödi-sziget, a Bölcskei-szigetlabirintus, a Neszmélyi-, Mocsi-, Radványi-, és Süttői-sziget, a Prépost-sziget, majd sorban felfelé a Szőnyi-sziget, a Kismarosi-sziget és végül a Szentendrei-sziget ködbe burkolózó csúcsa. Idén a legnagyobb dunai hullámokat egy apró edény keltette, melynek kapcsán egészen sok visszajelzést kaptunk régészektől, akik segítettek beazonosítani a Szobi-zátonyon talált cserép korát. Az, hogy hogyan került oda máig rejtély. Ugyancsak népszerű cikk volt a hegy a Mohácsi-szigeten. Ez a hihetetlen felszínforma sajnos már nem létezik, de nem lehetetlen, hogy 2017-ben meglátogatjuk a hűlt helyét. 


Idén 127073 oldalletöltést regisztrált a blog, mely 99 különböző országból érkező látogatót jelentett. Naponta 348 egyéni oldalletöltés történt. 
2016-ban ezek a cikkek voltak a legnépszerűbbek oldalletöltés alapján:
  1. Az év dunai szigete - 2016 16980
  2. Hegy a Mohácsi-szigeten 3646
  3. Zöld labirintus Bölcskén 2591
  4. Hol is van pontosan a Süttői-sziget? 2122
  5. Két vízügyi térkép 1741
  6. Észak-tolnai löszfalak 1817-ben 1505
  7. Egyszer fenn, egyszer lenn - Egy apró edény és a globális éghajlatváltozás 1439
  8. Néhány gondolat a Buszistáról 1435
  9. Rejtőzködő Marsigli 1427
  10. Jókai nem Ada Kaleh-ről mintázta a Senki-szigetét 1359

2013 után idén januárban az árvízzel szemben az alacsony vízállás volt a legfőbb téma, bejegyzéseink, főként az év elején erről szóltak. Sok cikk született érdekes régi térképekről, ez a jövőben is így lesz majd. 2015-ben ezek voltak a legfontosabb cikkeink:
  1. Egyszer fenn, egyszer lenn - Egy apró edény és a globális éghajlatváltozás
  2. Hegy a Mohácsi-szigeten
  3. Szőny öt szigete
  4. Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Magyarországon
  5. A várszegi B-terv
  6. Egy varázslatos sziget Neszmélyen
  7. Észak-tolnai löszfalak 1817-ben
  8. Az eltűnt erdbergi folyókanyarulat Bécsben
  9. A Grében felrobbantása
  10. Hol is van pontosan a Süttői-sziget? 


Hagyományosan októberben indult az "Év Dunai Szigete" szavazás, mely kissé eltávolodott térben az eddigi győzteseket adó Dunakanyartól. Immár az is hagyományosnak mondható, hogy a blog által ajánlott sziget az utolsó helyen végzett. Idén valahogy senki sem reklamált csalás miatt, pedig már azt gondoltam ez is hagyománnyá válik. :) Pedig még meg is dőlt a tavalyi szavazatrekord. Ellenben tartozom egy fotósorozattal a győztes szigetről, amely a sziget szebbik oldalát mutatja majd meg. Idén ez váltotta ki a legtöbb méltatlankodó dunaújvárosi kommentet.
A váci Kompkötő-sziget, az esztergomi Helemba-sziget és a Kismarosi-sziget után 2016-ban komoly előnnyel a dunaújvárosi Szalki-sziget nyerte a szavazást. 

Íme a végeredmény: 1. Szalki-sziget (Dunaújváros), 2. Zebegényi-sziget, 3. Fürdő-sziget (Budapest).



Végül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek aki idén is segítette a munkámat! Szerencsére felsorolni is sok mindenkit: Schell Gergely, Pletser József, Bereczky Bence, Szokolics György, Zubreczki Dávid, Ferenczy Zsuzsanna, Pásztor Balázs, Viola Bence, Márkus Péter, Kállai Tibor, Takács Zoltán, Szabó Balázs, Szombathelyi Gergely és még sokan mások. Köszönet az Indexnek és az Origónak a megjelenési lehetőségért!
És köszönet a pillanatnyilag 3092 lelkes facebook közösségnek (463 fős növekedés tavaly óta!), ez már egy komolyabb település lenne! Köszönet azoknak is, akik bármit kértek tőlem, örültem, hogy segíthettem!
Találkozunk jövőre is!

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak!


Szávoszt-Vass Dániel
Alsógöd
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...