2012. október 30., kedd

Miért nem adatik a Csepel-sziget a jezsuitáknak?


"Kelenföld és Kispest magasságában kezdődik a legnagyobb Duna-sziget a magyar földön: hossza 48 km., szélessége 3 és 9 km. között váltakozó területe 257,11 négyszög km., 44679 hold. Hogyan, mint keletkezett? Sub judice lis est... azért nem lehet tudni, mert a tudósok annyit veszekednek rajta, még ma is, hogy nincsen idejük rá, hogy kisüssék...
 
A Csepel-sziget Mikovinyi S. 1737-es Pilis vm. térképén (geocaching.hu)
 
Régentén nagy-szigetnek (insula magna), meg Becse-szigetnek, aztán Király-szigetnek és Ráckevi-szigetnek is hívták a rajtalevő legtekintélyesebb helység után, de voltak, akik ezt nevezték Margit-szigetnek, aminek pedig az az alapja, hogy az egyik szomszédos szigeten rendkívül előkelő izlésben épült templom romjai láthatók, amelyről egynémely szakemberek azt állították, hogy oly gazdag, fényes templom lehetett miszerint valószinű, hogy ez volt a Margit királylány temploma. Ezért nevezték aztán egyesek - többek közt Istvánffy, a történetíró is - Margit-szigetnek...
Szent István először Fejér megyéhez csatolta, de már az is, hogy Árpád fejedelmi birtoknak jelentette ki és utóbb is mindég királyi birtok vagy igen kiváltságos urak birtoka volt és külön ispán alatt állott - mutatja, hogy egészen egyedül álló volt a hazában.
A Duna mindkét ágán számos sziget környezi, a bal oldali kis Dunaág szigetei között a legjelentősebb a Somlyó-sziget, mely Ráczkevit és Dömsöd-öt uralja felesben. Ma csak emléke él, hogy e sziget a török világban igen sok menekülőnek nyujtott helyet.
A jobb oldalon még sürübben követik egymást a különböző nagyságú szigetek, melyeken itt-ott romok jelzik, hogy valaha lakottak is voltak.
A középkorban a sziget főhelye Keve volt, amely jóval nagyobb és hatalmasabb lett, mint a sziget többi tizenkilenc városa.
A sziget hajdanán a királynék birtoka lévén, azoknak szerzett inkább örömet, mint jövedelmet. Itt vadásztak és halásztak és élvezték a legkedvesebb időtöltések gyönyöreit, amikor évadja volt az ilyeneknek. Gyönyörű volt akkor ez a vízbe foglalt föld. Oláh Miklós - a humanista érsek nem győzte csodálni szépségeit: "hozzá csak foghatót is - alig lehet Thessáliában találni" és ő aki nem kevésbé rajongott királyi asszonyáért Máriáért a szerencsétlen mohácsi Lajos nejéért, lelkendezve ir e szigetről, mely mindég a királynék nászajándéka, ahol minden van és mindenből megszámlálhatatlanul sok van...
A törökök idejében persze ez is a töröké lett; a pogány mindég jól érezte ott magát, ahol a keresztény is szívesen töltötte az idejét, de amikor a félhold egészen lehanyatlott a magyar égről Eszterházy birtok lett és utána egy ideig a hadi dicsőségek jutalma. Ezek közül az első a hirhedt Heiszter volt, de ez nem soká birta - és ismét királyi birtok.
A király nem tartja soká kezében, mert mikor hálás akar lenni Savoyai Eugén herceg, a zentai hős iránt - nem tud szebb és drágább uradalmat adni neki, - mint a csodálatos szépségű ráckevei uradalmat. Eugén hercegtől III. Károly király nejére, Erzsébet királynéra szállott, - bár akkorában nagyon szerették volna megkapni a jezsuiták, - amiről egy jóizű anekdota maradt fenn, mely az egészet az anekdoták kedves királyi alakja, Mária Terézia számlájára irja...
Nagy hire volt - irja Jókai a fáma nyomán - Mária Terézia udvari bolondjának is, kit egy elmés kálvinista diák képviselt, s kiről a hagyomány igen eleven ötleteket tartogatott fenn, minő az INRI-betűk megfordított tételének magyarázata; Insula Raczkeveiensis Non datur Jesuitis (a Ráckevei-sziget nem adatik a jezsuitáknak), melynek az lett a vége, hogy a kegyes atyák nem nyerték meg - káposztásnak azt a kicsi szigetecskét, mely valamivel nagyobb, mint Reuss-Schleuss hercegség.
Ennek az anekdotának a való történt voltát csak egyetlen tény bizonyítaná, az, hogy a Csepel-sziget soha nem volt a jezsuitáké.
Végre Albert tescheni herceg feleségére, a habsburgi Mária Krisztinára szállott, aki után a hatalmas uradalom a királyi család tulajdonába ment át és maiglan az birja.

Ráckeve látképe (Árpád múzeum, Ráckeve)

A sziget legfőbb helysége mindenha Keve volt, mely idők folytán csaknem oly sürün változtatott nevet, akár gazdát. Volt az Csetelaka is, meg Szent Ábrahám-telke, majd Ábrahámegyháza, mig nem aztán megkapta azt a nevet, melyet ma is visel Ráckeve. A helység persze a legkiváltságosabb volt, ami előnyt, jogot, szabadságot lehetett egy községnek adományozni, azt minde megkapta, mind birta.
Ezen a helységen kivül a XII., XIII. század idejéről husz és egynehány helyet ismerünk, mig ma tiz község van a lakott szigeten, valamennyi módos, csinos, kellemes és vonzó."

Rexa Dezső: Dunamenti nyaralóhelyek
Magyar városok monográfiája XV. 1934.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...