2011. november 24., csütörtök

Duna medrébe süllyedt hegy csúcsa - Az Ínség-szikla

 
Lassacskán a hazai sajtó ingerküszöbét is kezdi elérni a Dunán tapasztalható rendkívül alacsony vízállás. Szerkesztőségek sora küldi ki a partra a fotós kollégákat, hogy illusztrálják a helyzetet. És hová indul a budapesti fotósok legnagyobb hányada? A Ferenc József  - más néven Szabadság - híd tövébe, hogy lencsevégre kapja az éppen előbukkanó Ínség-sziklát. Ez nem csoda, hiszen ha lehet azt mondani, hogy ma Magyarországon a LKV-nak (a megfigyelés kezdete óta mért legkisebb vízállás érték [cm])  van szinonimája, akkor az kétségtelenül az Ínség-szikla, a Gellért-hegy tövében. Felbukkanása mindig rossz jel volt a történelem során, aszályos időt és kevés termést jövendölt. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a szikla csupán a (jég)hegy csúcsa. A Duna felszíne alatt több is rejtőzik ennél!

A Gellért-hegy a múlt század elején (fortepan.hu)
A Gellért-hegy mai dunai oldala már emberi munka eredménye. A rakparti út és a fürdők számára lefaragott sziklák, a telepített erdő, a feltöltött és megerősített part jelentősen átalakította a hegy arculatát. Még az ember előtti időkben a Duna egészen a sziklák lábáig nyújtozott, folyamatosan pusztítva az instabil hegyoldalt. Gyakoriak voltak az omlások, hatalmas kőtömbök hevertek a Duna medrében.
A Gellért-hegy fő tömegét alkotó fődolomit mintegy 220 millió éve a triászban hullámzó tengerben ülepedett le. Később az eocénben (59-34 millió éve) kiemelkedett területe és a dolomit törmelékből breccsa keletkezett. Újabb tengerelöntés következett, melyből kiülepedett a "szokásosnak" is nevezhető budai paleogén rétegsor. Ez a rétegsor a felső-eocén Budai Márgával indul, erre ülepedett ki az alsó-oligocén  (34-28 millió éve) Tardi Agyag. Utóbbi oxigéntől elzárt tengerfenéken keletkezett. Aztán a normál tengeri körülmények között képződött, a téglagyártás kedvelt anyagaként ismert Kiscelli Agyag következett. A rétegsort a Törökbálinti Homokkő zárja. A Gellért-hegy esetében ez a rétegsor meglehetősen hiányos, a pleisztocénben lezajlott kiemelkedés révén a triász rétegek kerülnek a felszínre, míg a fiatalabbak lepusztultak, csupán a Pesti-síkság felé, a Duna medrében kezdenek megjelenni. Itt, a  Budai-hegység egyik legkeletibb pontján, ahol a Duna végül elhagyja a középhegységi tájat, két vető határozza meg a szerkezetet. Az egyik nagyjából párhuzamos a Dunával és megegyzeik az Ördög-árok irányával (ÉNY-DK, ÉÉNY-DDK), míg a másik K-NY irányú és délről határolja a hegy tömbjét. Koruk felső-eocén és miocén, de többségük felújult a pleisztocén során lezajlott újabb kiemelkedésben. A vetők mentén törnek a felszínre a Rácz-, a Rudas- és a Gellért- (régi nevén Sáros) fürdőket tápláló források. A triász rétegek kelet felé lépcsőzetesen vetődnek le a Pesti-síkság alá. A Duna pedig pont oda mélyítette a medrét, ahol a kiemelkedett és lezökkent rétegek határa található. Mindez benne van a földrajz tankönyvekben, fújja minden kisdiák. Most azonban nézzük a Duna mélyére, ahol a Gellért-hegy dolomittömbjeit már halak kerülgetik.
 
1. ábra Mederfenék morfológia egycsatornás szeizmikus mérések alapján, a Gellért-hegytől délkeletre (Tóth T. 2003.)
 
A mederfenék korántsem olyan sík, mint azt várnánk (1. ábra). Ott látjuk a felrobbantott Ferenc József híd roncsait a mai híd alatt. Tőle ÉNY-i irányban látjuk az Ínség-sziklát, körülbelül 70 méternyire (koordinátái:  47°29'9.12"É, 19° 3'8.35"K, 1645,4 folyamkilométer) A képen kihagyott nyugati pillért is egy hasonló sziklára alapozták. A hídtól délnyugatra egy nagy és több kisebb kiemelkedő sziklaszirt látszik. A nagyobbik mintegy 60 méter hosszú és 20-30 méter széles sziklahát. Ha kisvíz idején ráállunk, valahogy így festenénk a partról. Még középvíz idején is szembetűnő, hogyan befolyásolja az áramlási viszonyokat; hatalmas örvények tölcséreit látni ilyenkor. Valamivel délebbre kisebb (5x10 m) szikladarabok állnak ki a mederfenékből, egy vetővonal választja el őket az északi egységes tömbtől.
 
2. ábra A triász rétegek tengerszint feletti magassága (Tóth T. 2003.)
 
Ha lefejtjük a középideinél fiatalabb üledékeket, előbukkan a víz alatti Gellért-hegy képe (2. ábra). A kétcsatornás szeizmikus mérések szükségességét elsősorban az ide tervezett 4-es metró beruházás indokolta. Vizsgálták ekkor a Gellért fürdő forrásrendszereit tápláló vetők és a triász fődolomit rétegek elhelyezkedését (ezt a legnehezebb átfúrni). Fontos szempont továbbá a várható elmozdulások ismerete, így a vetőrendszerek feltérképezése. A mérések kiértékelése után feltárulhat szemeink előtt a Gellért-hegy lassan Pest alá süllyedő utolsó nyúlványa. A vizsgált terület ÉNY-i sarkában találjuk a dolomit egyetlen olyan kibukkanását, amely a Duna vízszintje fölé emelkedhet - igaz meglehetősen ritkán. Utoljára éppen 8 éve, ősszel. Hát ezért mondhatjuk, hogy az Ínség-szikla csupán a jéghegy csúcsa.
 
Az Ínség-szikla a Gellért-hegy tövében.

Az Ínség-szikla dolomittömbje alig különül el a partra szórt andezittől.

Az Ínség-szikla a száraz novemberi ködben

Azt ma már nagyon nehéz megállapítani, hogy a szabályozás előtt mekkora vízszint kellett ahhoz, hogy a Duna habjai fölé emelkedjen. Nyilván a közlekedés fejlesztése miatt faragtak is belőle, hol robbantással, hol pedig kotrással. Az emberi beavatkozások előtt még szélesebb volt a meder, lassabb a vízáramlás és ebből következőleg a meder sziklaformáit is több recens üledék (homok, kavics) borította. A rakpartok közé szorított, felgyorsult folyású Duna ezeket az üledékeket kimosta, így válhattak ezek a sziklafelszín-formák ennyire élessé. 2011. november 24-én reggel 7 órakor 79 centiméteres vízállást jelzett a Vigadó téri vízmérce. Az Ínség-szikla ekkor nem több mint 20 centivel lehetett a vízszint fölött. Mivel ez az érték csupán közelítés, csak körülbelülre állapítható meg a budapesti 100 centi, mint küszöbérték. Ez lehet az a szint, ami alatt a Gellért-hegy legkeletibb tömbje megmutatja magát.

Jelenleg stagnáló, lassan apadó a Duna vízszintje, érdemes nyomon kísérni a hydroinfo.hu, vagy a vizugy.hu honlapon a vízállást. Ha az előrejelzések kirajzolják a leendő legkisebb vízállást, esetleg érdemes személyesn is ellátogatni az Ínség-sziklához, a magyar kisvizek jelképéhez.

14 megjegyzés:

Kemsei Zoli írta...

Na végre :-)
http://iho.hu/hir/kilatszik-a-duna-feneke-111117

Zöldfülű írta...

Ma a munkahelyemről hazafelé menet eszembe jutott, hogy ilyen alacsony vizállásnál ki kell látszania az Inség sziklának, amit Inség zátonynak is hivnak. Megnéztem, lefényképeztem, jókat csodálkoztam ezen a látványosságon. Aztán hazaérve gondoltam benézek erre a blogra, hátha találok valami érdekes szakmai információt... és találtam! :-) Köszönet ezért a rendkivül érdekes és minden igényt kielégitő cikkért! Az már csak hab a tortán, ahogyan a Szenthe Pista álldogál a Duna közepén... :-)

Zöldfülű írta...

Ja, még valami Kemsei Zoltán cikkéhez:
Az Ördögárok torkolata alatt található félszigetszerű zátonynak geológiai értelemben semmi köze az Inség sziklához. Csupán egy hordalékzátony ami az Ördögárok hozadékából képződött, ellentétben az Inség szikla homogén, mederfeneket alkotó sziklatömbjével.

Csokis írta...

A belinkelt cikkben levő kép egyszerűen hihetetlen és zseniális. Ha nem klikkeltetek rá, akkor tegyétek meg, megéri! Áll egy faszi, látszólag a Duna közepén, derékig sem érő vízben. Ha ott 43 fokos, feltörő hévíz van, akkor a mostani ködös időben még sokkolóbb képet lehetne ott csinálni. :-)

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Nagyon úgy néz ki, hogy 2011. nov. 26-án reggel mérték a legkisebb vízállást, Budapesten 73 centimétert. Mekkora mázli, hogy épp ott jártam. Jelenleg a Duna vízállása enyhén emelkedik. Viszont ha decemberben sem esik egy csepp eső sem, akkor lesz itt még mit fényképezni.

A sziklán álló jóember jókor volt jó helyen. A novemberi kisvízben nagy bravúr lenne megismételni azt a fényképet! :) Kicsit meg kell küzdeni a képért, nem másoltam ki, ott van jó helyen!

Kemsei Zoli írta...

@zöldfülű: igen, ezt tudom, az "és még kilátszik" kategória miatt írtam/fényképeztem csak.

Névtelen írta...


Dániel, keresem azt a képet amin Pista áll a Duna közepén.A napokban mesélt róla nekem, nem látom melyik kép az, hol van .Segítenétek ?

Köszi.

Gábor

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Kedves Gábor, ezen a linken érhető el, meg kell nyitni egy word file-t.
http://tagszem.hu/file.php?fid=34

Névtelen írta...

Kedves Dániel.
Köszönöm a segítséget.
Örülök hogy így a az egész írást is végigolvashattam.

Köszönöm.

krekacsk írta...

https://picasaweb.google.com/114194842335483114920/20111227Duna6373CmBudapest

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Dátum, vízállás egyben, ez szinte hihetetlen, köszönjük!

bercza Ákos írta...

Szia!

Elsősorban köszi, nagyon tetszik!

Szeretném jelezni, hogy pontosítani kéne. Idemásolom mire gondolok:

A hídtól délnyugatra egy nagy és több kisebb kiemelkedő sziklaszirt látszik. A nagyobbik mintegy 60 méter hosszú és 20-30 méter széles sziklahát. Ha kisvíz idején ráállunk, valahogy így festenénk a partról.

Ez szerintem Észak-Nyugatra van. Nekem, nekünk ez azért érdekes, mert hajókázunk, és mint most is előfordulnak kis vizek. Egyszer már megtaláltam a képet, ahol áll valaki a dunában, saccra 1 méteres vízben. Nagyon tetszik, megdöbbentő! Épp nem találom, jó lenne ha egyszerűbb lenne megnyitni...

Köszönet és üdv: Bercza Ákos

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Szia Ákos, a szirt délre volt a hídtól, a linket azóta megszüntették és a képet sajnos nem mentettem le. :(

Bercza Ákos írta...

Szia!

Most raktam a facebookra azt a képet amit anno találtam. Lehet nem egyre gondoltunk, de ha ez akkor feljebb van... Ha le akarod menteni esetleg. Ide akartam, csak nem sikerült...

Üdv: Ákos

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...